A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

152 JOÓ TIBOR kák, lécek, fazsindely, mész, kő stb. beszerzését, igénylését. Közfaláttörése­ket csak a második emeleten végeznek, s ott szorong a 2—300 főnyi diákság. 1795-ben Sivulszky József házfőnök (aki csak kassai szenátor és bíró apja nagymértékű támogatása mellett győzi a kiadásokat) egy kőfaragóval szer­ződést köt, aki elkészíti a főbejárat fölé a ma is látható piarista címert. 1795 szeptemberére rendbehozatja a sekrestye három boltszakasznyi, illetve egy­másbanyíló szobából álló belsejét, hogy télvíz idején a diákok ott hallgat­hassanak misét, s oratóriummá alakíttatja a sekrestye fölötti helyiséget. Kő­kerítés építéséhez is gyűjtenek anyagot, majd Sivulszky megindítja a temp­lom helyreállítását is. Négy olasz származású mesteremberrel szerződést köt a templom és ebédlő meszelésére, az oltárok és szobrok aranyozásának fel­tisztítására („aurum in Statuis et altaribus repurgando.") Egy Olaszliszkán dolgozó tasnádi harangöntő mesterrel a repedt harmadik harangot újraön­teti és Kalazanci Szt. Józsefnek, a piarista rend alapítójának nevére és tisz­teletére szentelik. Pótolják a templom hiányos felszerelését. Eltávolítják a főoltárról Szt. Egyed oltárképét, s Kalazanci Szt. József képét festetik he­lyébe. 52 A leckeoldali Mária oltár részbeni átalakítását is elvégzik, s a sekres­6. kép. A déli oldal feltárt falfestése és a templom nyugati homlokzata

Next

/
Thumbnails
Contents