A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ 151 szomszédos házak és a csűr leégése ellenére sem tudták az ostromlók az épületet elfoglalni és végül is elvonultak/

10 1690-ben Barlógh István Vitány falut 20 000 forintban a kolostornak hagyományozta. 1693-ban Murányi István, Nádasdy László adakozásaiból gyarapodtak. 1696—97-ben a toronyba értékes harangokat tettek. 1698ban építették a kolostor második emeletét.

41 1700-ban a sátoraljaújhelyi kolostor a még meglevő öt (Máriavölgy, Bánfalva, Elefánt, Pápa és Sátoraljaújhely) pálos kolostor közé tartozott.

42 1706-ban II. Rákóczi Ferenc a klastromot alapjáig leégetni rendelte, nehogy abban Rabutin vezérlete alatt Kassa ostromára siető császári hadak magukat megfészkelhessék, de Károlyi Sándor gróf — Rákóczi vezére — e parancsnak nem engedelmeskedett, s a tűzreítélt épületeket megmentette.

43 1716—36 között a templom számára új berendezést készítettek el, így 1716—17-ben készültek a karzati stallumok a később ismertetett chronosticon szerint.

44 1716—1721 között készültek el Strécius János György lőcsei szobrász műhelyében a tabernákulummal ellátott főoltár és szobrai, 1733— 1735 között a Güntzl János eperjesi szobrász által készített leckeoldali Mária-oltár és nyolc szobor, valamint a remete szent Pál oltár két további szobra.

45 1738-ban a rendház düledező falait kijavították és benne tágas ebédlőt építettek; 1743-ban Letenyei Pál perjel lebontatta a templomban a régi szentháromság-kápolnát és „helyébe a pestis ostorának elhárításáért" sokkal díszesebbet épített.

46 1748-ban és 1752-ben újabb birtokaikat szerezték vissza, majd Kollarics Joachim az épület lakatlan emeleti részét folyosóval, a cellákat kályhákkal látta el. 1766-ban újabb birtokokat kaptak vissza (Tolcsvavölgye erdőt, Olaszin a Barbeli kúriát minden birtokával), majd 1767-ben a templomot bővítették „Krisztus szenvedésének kápolnájával".

47 1786-ban oszlatták fel a pálosok rendjét. A kolostorhoz tartozó személyi állományból ekkor 22 fő tartózkodott Sátoraljaújhelyben és 20 fő Bodrogolasziban. 1789-ben megszűnt a várostól független településként működő „Barátszer" különállása

48

, s 1789. július 5-én adták át a sátoraljaújhelyi épületegyüttest a piarista rendnek.

49 Az átadás azonban csupán az elhanyagolt állapotban levő templomra és kolostorra terjedt ki.

50 A piaristák Tokajból települtek át és Űjhelyben nemcsak grammatikai iskolát, hanem két humán osztályt is létre kellett hozniok. Először 5 helyiséget kellett lakásként helyreállítani és 5 helyiséget kitatarozni az osztályok számára. A fedél teljesen romos volt, s az épület egésze annyira roskatag, hogy mindenekelőtt hat támasztópillért kénytelenek alapjaiból felrakatni a szegletek táján. (1792)

51 A piaristáknál a „Hazánk patrónájá"-t teszik a templom védőszentjévé. Végzik a további helyreállítást is, de a helytartótanácstól új iskolaépületre kérnek engedélyt és szubvenciót, s főindokuk, hogy a lakószobák mérete iskolateremnek kevés. A válasz az volt: törjék át a közfalakat. Csak 1794-ben — Ürményi József személynök helyszíni eljárása után — kapnak ígéreteket és 1795-ben el is kezdik az építőanyagok: fenyőgerendák, desz-