A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ 147 nűsítik a kolostor-templomtól délre és délkeletre, az épület közelében a piarista gimnázium 1811. VI. 5-én elkezdett építése alkalmával észleltek nyomán feljegyzett adatok is, melyek szerint: „Amikor ugyanis nemsokára annak ásásához fogtak, a föld alatt különféle üregek és valami nem nagyon jelentékeny építmények romjai, sírhelyek mutatkoztak, amelyek ontották az emberi csontok tömegét, meghiúsítva minden reményt, hogy a föld alatt valami hasznosra bukkannának, eltekintve a szilárd építőanyag nem megvetendő mennyiségétől, de mindez nem kis mértékben hátráltatta az építők munkáját."

9 Az alapozás alkalmával talált rommező és temetkezési helyek meghatározásával kapcsolatosan megalapozott Szentgyörgyi András piarista tanár véleménye, aki szerint a pálosok saját temetőjüket aligha engedték volna nyomtalanul elsüllyedni, s ők maguk vagy kriptába temetkeztek, vagy — régi kolostori szokás szerint — idővel osszáriumba gyűjtötték az exhumált maradványokat. Valószínű, hogy itt egy pálosok előtti középkori templom temetője bukkant elő. Valószínű az is, hogy a pálosok előtti és általuk átvett AEGIDIUS-kultusz (mely egyébként korábbi építésű bencés kolostorainkban volt szokásos és a pálosoknál máshol nem található!) összefügg ezekkel a temető- és rommaradványokkal, valamint a II. András korabeli templom és kolostor alapítás legendájával. Ugyancsak az említett gimnázium alapjainak ásása során tört elő egy régen foglalt, de utólag elduga10*