A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

148 JOÓ TIBOR szolt forrás is, az építendő épület északi sarkán, 10 tehát a meglévő kolostor­templomtól nem nagy távolságra. Azt, hogy szent Egyed (boldog Egyed) tiszteletére szentelt kolostor mű­ködött már a XIII. században Üjhelyben, számos egykorú oklevél, ado­mány-megerősítés igazolja, 11 ' 12 > 13 > 14 > 15 ' 1G de ezek reámutatnak arra is, hogy a sátoraljaújhelyi (de nova villa, de huihel, in Wyhel, de Vyhel, de Wyhel, in civitate Wyhel stb.) kolostorral kapcsolatosan is előfordul az, hogy hol ágostonosnak tekintik, hol pálosnak, 17 ' 18 > 19 > i " s csak egy 1325. júl. 10-én ki­állított egri — püspöki — oklevél 19 rögzíti félreérthetetlenül azt, hogy az újhelyi szent Egyed egyház a pálos remetéké, míg az újhelyi szent István király egyház a szent Ágoston rendjéhez tartozó remetéké. 1 ' 1 A pálos reme­tékkel kapcsolatosan kifejezetten utalás van a kolostorukra is! Kolostoruk megnevezése a további évtizedek okleveleiben is szerepel, s a szent Egyed kolostort támogató sok adományt igazolják a Nagy Lajos ki­rály uralkodása alatt kiadott oklevelek is. 21-0 A hivatkozott Anjou-kori oklevelek közül több megerősíti az újhelyi Egyed kolostorban élő remete testvérek részére korábban IV. Béla, V. Ist­ván és III. András királyok által juttatott jelentős föld, malom és szőlő ado­mányokat. Ezek közül külön kiemelkedők I. Károly király 1312. július 16-i 1G és 1328. március 20-i oklevelei 2 ", valamint Nagy Lajos 1350-ben kiadott megerősítése. Azt, hogy a pálos atyák mennyire tiszteitek és mennyire ala­pítóiknak tekintették II. András és IV. Béla királyokat, bizonyítja az 1786. évi államosítás során felvett leltár is, mely rögzíti, hogy az újhelyi kolostor 3. kép. A nyugati és déli homlokzat részlete

Next

/
Thumbnails
Contents