A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

146 JOÖ TIBOR •Mi W flflMF W ^Bt

1 V BW wMf 'Wf WÍ Ir-ri J I 1 J I t • •••^•iwwps :

^B • B B B ' -B

:: B BL. KA ÉKtm J^pÉB^IMMl •& Jpt JK BB JÉ* 4Hp *W^ ^BT n

ÉÉ Bt s % % r *^ 5 r

LX I. kép. A templom és kolostor földszinti alaprajza. tak, Pál veszprémi püspök szigorúbb regulákat szabott meg számukra, de azokat Pilisszentkereszten enyhítették. A rendi szabályokat 1309-ben Gentilis bíbornok, a teljhatalmú pápai követ hagyta jóvá és ezután már rendszeresen használja a rend a pálos nevet. A XIV. század elejéig az alapító kolostor, illetve annak titulusa nyomán a Szent Kereszt remetéinek hívták őket, de általános volt az ágostonos remete név használata is, mivel első institúciójukat szent Ágoston szabályai képezték — IV. Orbán pápa így ígért megerősítést — a saját regulák jóváhagyásáig. Ennek következménye az, hogy a XIII. században és a XIV. század első felében sok — nem vitathatóan — pálos kolostort ágostonos kolostornak tekintettek, s az ott élő remetéket ágostonos remetéknek, vagy a Szent Kereszt remetéinek nevezték.

5 A rend egyszerűsége, tiszta szelleme, anachoretikus jellege vonzotta a szerzetesi életre jelentkezőket és 1330-ban — tehát alig 80 évvel az alapításuk után — már hat provinciájuk volt hazánkban, s a XVI. század elején többszáz kolostoruk virágzott Magyarország, Lengyelország, Dalmácia, Isztria, Horvát-szlavón ország, Olaszország, Németország, Portugália stb. területén.

0 Számos forrás szól arról hogy Űjhelyben már korábban 1221-en is állott kolostor, s ennek — a tatárok által elpusztított — kolostornak a helyén (illetve amellett) létesült az új kolostor. Az 1221. évi kolostor alapításáról szól Szirmai Antal és Eggerer

7 is, de a korábbi egyházi építkezést valószí-