A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki újkeresztények (habánok) történetéhez

ADALÉKOK A SÁROSPATAKI TJJKERESZTENYEK TÖRTÉNETÉHEZ 133 oda ked az kaijha zeold légien." 59 Ez az egyetlen olyan levél, amelyben az egyik új keresztény fazekast, Józsefet is megnevezik. 1656. március 7-én Lorántffy Zsuzsanna Munkácsról küld utasítást Patakra: „Az Leaniok hazában való kemenczet bontassa le, mivel rut tol­dozott foldozott, s- ugian azon kalihából czinaltassa megh uiobban az Ui­keresztien fazekasokkal". 60 1657. június 8-án újból Munkácsról írja: „Az melly kályhák felől ir mi azt nem oda czinaltattuk hanem az melly bot most itt el keszüle abban, azért im az Társzekeret haza boczátottuk. . . Staniszlot küldgye el az kály­hákkal edgyütt eőis el jüjön, aztis mondgya megh Stanislonak hogy az Itt való Eöregh Palotahoz illendeő mennél szeb s, eöregeb kallyhat mind szellire s, mind hosszara tud le rajzolni, rajzollyon le az szerent osztan az Ujkeresztyenéi megh kell czinaltatni." 61 Ez az újkeresztény fazekasokra vonatkozó legkésőbbi levélrész is megerősíti az 1655. szeptember 24-i le­vélben írottakat, amely szerint a kályhacsempék tervét — legalábbis ese­tenként — nem maguk az újkeresztény fazekasok készítették. Az újkeresztény fazekasok — 1657-ben egy mester négy legénnyel — termékeinek említését megtaláljuk a XVII. sz. végi és a XVIII. sz-i várlel­tárakban. 1685. november 12-én összeírták a külső várnak a piac felőli bástyájában tárolt tárgyakat, közöttük 105 új keresztények készítette fe­hér agyagtányért és 3 ugyanilyen tálat. 62 November 16-án a belső vár sá­fárházában jegyzik fel, hogy „vagyon egy néhány bokalyos kalha", talán ugyanolyanok, amilyeneket a fejedelemasszony 1655. november 16-án rendelt­63 A várkastély 1712. évi leltára öt emeleti teremben sorol fel új keresz­tények készítette kályhát, éspedig a nyugati szárny északi és déli termé­ben, az északi sarokbástya szobájában, továbbá a déli szárnyban a Loránt­ffy-erkélyes teremben és nyugati szomszédjában 64 Újkeresztény mázas kályháknak mondja ezek egy részét az 1714. évi inventárium is 65 , míg az 1701. évi leltár csak „zöld kályhás kemence" megjelöléssel sorolta fel eze­ket 66 . E leltár viszont a Vörös-torony II. emeleti sarokhelyiségéről, Rákóczi György bokályos-házáról, amelynek falai kevéssel ezután omlottak le, azt írja, hogy „hajdan Uj keresztyén kályhákkal voltak a falai megrakva." Ez kétségtelenül téves megállapítás volt, mert az ásatások során talált fa­licsempék félreismerhetetlenül török eredetűek 67 . Egy 1701. évi urbárium ugyanezekről a csempékről azt tartja, hogy Hollandiából hozták őket nagy költségen 68 . A pataki újkeresztény közösségről legrészletesebben egy 1656-ban, tehát a telep virágkorában Patakon átutazó küldöttség egyik tagja, a né­met Conrad Jacob Hildebrandt számol be emlékirataiban 69 . Leírja, hogy mintegy 200 lélekből állt az újkeresztény közösség, amely az itteni „test­vérek udvarát" lakta. /ü Ebben minden családfőnek saját szobácskája volt, ahol feleségével és gyermekeivel lakott. Napközben mindenki a maga mű­helyében tartózkodik és dolgozik, csak ebédidőben gyűlnek össze a közös ebédlőben, ahol egyébként az istentiszteletet is tartják és prédikációt hall­gatnak. 71 Kiváló mesteremberek. Mesterségeik közül a késességet, fazekas­ságot és takácsságot említi. A késesek igen szép késeket és villákat készí-

Next

/
Thumbnails
Contents