A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki újkeresztények (habánok) történetéhez

ADALÉKOK A SÁROSPATAKI TJJKERESZTENYEK TÖRTÉNETÉHEZ 133 oda ked az kaijha zeold légien."

59 Ez az egyetlen olyan levél, amelyben az egyik új keresztény fazekast, Józsefet is megnevezik. 1656. március 7-én Lorántffy Zsuzsanna Munkácsról küld utasítást Patakra: „Az Leaniok hazában való kemenczet bontassa le, mivel rut toldozott foldozott, s- ugian azon kalihából czinaltassa megh uiobban az Uikeresztien fazekasokkal".

60 1657. június 8-án újból Munkácsról írja: „Az melly kályhák felől ir mi azt nem oda czinaltattuk hanem az melly bot most itt el keszüle abban, azért im az Társzekeret haza boczátottuk. . . Staniszlot küldgye el az kályhákkal edgyütt eőis el jüjön, aztis mondgya megh Stanislonak hogy az Itt való Eöregh Palotahoz illendeő mennél szeb s, eöregeb kallyhat mind szellire s, mind hosszara tud le rajzolni, rajzollyon le az szerent osztan az Ujkeresztyenéi megh kell czinaltatni."

61 Ez az újkeresztény fazekasokra vonatkozó legkésőbbi levélrész is megerősíti az 1655. szeptember 24-i levélben írottakat, amely szerint a kályhacsempék tervét — legalábbis esetenként — nem maguk az újkeresztény fazekasok készítették. Az újkeresztény fazekasok — 1657-ben egy mester négy legénnyel — termékeinek említését megtaláljuk a XVII. sz. végi és a XVIII. sz-i várleltárakban. 1685. november 12-én összeírták a külső várnak a piac felőli bástyájában tárolt tárgyakat, közöttük 105 új keresztények készítette fehér agyagtányért és 3 ugyanilyen tálat.

62 November 16-án a belső vár sáfárházában jegyzik fel, hogy „vagyon egy néhány bokalyos kalha", talán ugyanolyanok, amilyeneket a fejedelemasszony 1655. november 16-án rendelt63 A várkastély 1712. évi leltára öt emeleti teremben sorol fel új keresztények készítette kályhát, éspedig a nyugati szárny északi és déli termében, az északi sarokbástya szobájában, továbbá a déli szárnyban a Lorántffy-erkélyes teremben és nyugati szomszédjában

64 Újkeresztény mázas kályháknak mondja ezek egy részét az 1714. évi inventárium is

65

, míg az 1701. évi leltár csak „zöld kályhás kemence" megjelöléssel sorolta fel ezeket

66

. E leltár viszont a Vörös-torony II. emeleti sarokhelyiségéről, Rákóczi György bokályos-házáról, amelynek falai kevéssel ezután omlottak le, azt írja, hogy „hajdan Uj keresztyén kályhákkal voltak a falai megrakva." Ez kétségtelenül téves megállapítás volt, mert az ásatások során talált falicsempék félreismerhetetlenül török eredetűek

67

. Egy 1701. évi urbárium ugyanezekről a csempékről azt tartja, hogy Hollandiából hozták őket nagy költségen

68

. A pataki újkeresztény közösségről legrészletesebben egy 1656-ban, tehát a telep virágkorában Patakon átutazó küldöttség egyik tagja, a német Conrad Jacob Hildebrandt számol be emlékirataiban

69

. Leírja, hogy mintegy 200 lélekből állt az újkeresztény közösség, amely az itteni „testvérek udvarát" lakta.

/ü Ebben minden családfőnek saját szobácskája volt, ahol feleségével és gyermekeivel lakott. Napközben mindenki a maga műhelyében tartózkodik és dolgozik, csak ebédidőben gyűlnek össze a közös ebédlőben, ahol egyébként az istentiszteletet is tartják és prédikációt hallgatnak.

71 Kiváló mesteremberek. Mesterségeik közül a késességet, fazekasságot és takácsságot említi. A késesek igen szép késeket és villákat készí-