A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki újkeresztények (habánok) történetéhez

132 DÉTSHY MIHÁLY amint Debreczeni 1646. június 30-án írja: ,,nincien, az Uy kereztienek keozeöttis."

ot Ezt megerősíti az 1650. illetve 1657. évi urbárium is. Lorántffy Zsuzsanna 1655. november 16-i levelében kéri, hogy egy malomhoz ,,egj szügerlot(?) kin az lisztet szoktak szitálni, ha leszen az Uikeresztenyeknek külgiön aztis, ha nem, czinaltasson addig vélek."

52 A levelekben a legtöbb adatot az új keresztény fazekasok munkájáról találjuk, éspedig többnyire kályhacsempék készítéséről és kályhák rakásáról. Az első ilyen adat Debreczeni 1647. október 5-i levelében olvasható: ,,Az Sauaniu Viznek Való korsokban ma égetnek hatot ki ez teokelletlen Uy Kereztienek es mingiarast kwlteon kwldeom."°

:! A következő években ismételten küldenek pataki új keresztény fazekast Makovicára, Pocsajba, hogy az ottlevő, de nem Patakon készült kályhacsempékből, „kályhákból" kemencét rakjon.

5

'

1 1654. november 2-án a fejedelemasszony Munkácsra rendel „fazekast negjet, az Pataki Uy Keresztényekben ketteőt az Ardaiakbanis ketteőt." Ez a levél is tanúskodik arról, hogy a Hécétől nem messze északra fekvő Végardón is megtelepedett néhány újkeresztény, legalábbis az itt említett két fazekas.

00 Az újkeresztény fazekasok saját készítésű „kályháiról", kályhacsempéiről csak 1655-től találunk adatot a levelezésben, de ez nem jelenti azt, hogy addig Patakon nem készítettek ilyeneket. 1655. szeptember 24-én írja Lorántffy Zsuzsanna helmeci udvarházából a pataki várnagynak: ,,tudosicson az kályhát megh alkutta e vélek -s- micsudas leszen"'

1

', majd szeptember 26-án: ,,Az kalyhakot hogy megh kezdte csinalny ertjük. Az Ujhely házban zöld, Az Borsi Palotában is zöld, ugyan Borsiban az sütő haz felet való ket házban is zeöld ... Az Ebédlő Palotában ugyan ollyan Munkacsrais mint Patakon vagyon de az most hogy (?) megh lehet Sztaniszlo annak csinállyon vgyan valami szép formát kályhának. Leuen most kerek botban kell most ollyan kályha valamy szép, mind négy szeghletesek legyenek . . . Az Fazekasok mihelt készek lesznek mingyart csak rakjak fel mindenüt eoket."°

7 A levélből megtudjuk, hogy a fejedelemasszony Sztaniszloval, a lengyel származású asztalossal terveztette a csempéket, és terve alapján az újkeresztények csak elkészítették azokat, amiről egy későbbi levélből is értesülünk. November 16-án Loránffy Zsuzsanna Munkácsra rendelt csempéket: „az Uykeresztenyek micsodás kaljhat czinalnak mostan, az Munkaczi hazakban keszetessen auagi ha vagion készen, azon szekereken külgiön, az Leányok második hazában egi kemenczere való bokály kalhakot."

58 A „bokály-kályhák" itt kétségtelenül kályhacsempéket jelentenek, és nem a „bokályos-házak" falburkolásához használt falicsempéket. Nem tudjuk azonban, hogy milyenek voltak ezek a kályhaszemek. 1655. november 21-én a fejedelemasszony főajtónállója, Görgey Jób írja a főporkolábnak: ,,Aszónjunk eo Naga en atalam ászt Parancsollia kenek, ked mindgiart az ui kereszten fazekast keuldgie borsiban az Palotában rakia fel az kemenczet ugian Josef bontottais el, tudgia menny kaljhabul telik ki. ászt mondotta nekem vagion nekik kalyhaiok ászt uitesse