A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki újkeresztények (habánok) történetéhez

ADALÉKOK A SÁROSPATAKI ÜJKERESZTÉNYEK TÖRTÉNETÉHEZ 131 folytattak. Ilyen volt az ismételten említett „morvái juhok" tenyésztése és nyírása, amire egy juhászgazda is volt közöttük.

40 A juhokkal kapcsolatban írja 1648. január 26-án Debreczeni: „Morvay Juhoknak cinaltattam az Uy kereztienekkel Oruossagot", ezek gyógyításához is értettek tehát a telepesek.

41 A fejedelemasszony erdélyi és pataki majorságait új keresztény gazdasszonyok gondjaira bízta. 1645. december 27-én írja Debreczeni: ,,Az Uy kereztien majorne Zwkseges volna ugian az Pataki majorban mert felette roz az ki vagion noha Toot... az Uy kereztien mayornet be vitetem az majorban."'

2 Lorántffy Zsuzsanna 1646. január 10-i válaszában ezt olvassuk „Az Uy keresztény Majornet irja kgld, hogy szükséges volna az Pataky Majorban . . . idebe Miczodás fizetések jár az Uy keresztény majornéknak, im páriáját ki küldettük, ha kegld olczobban alkhatikis meg véllek, nem bannyuk, eonekik sok fizetések jár, s, azértt akarnok mi ugyan lenne derekas majorságunk ott, vagy eottuen borjas tehén lenne keze alatt, hogy ne venné héjában az fizetést."

43 1651-ben a fejedelemasszony a megbetegedett uradalmi kertész helyett is új keresztény kertészt állíttat: „Az Mondolas kertbevalo kertészt miczoda nyaualya haborgattja... az Uy keresztiének keözül kell egyet Jot oda állatni, adhatnak eők, ha akarnak ... a tauasz el Jü s- kerti vetemennek ideje leszen az Uy keresztyenek vessek be."

44 Az új keresztények gyógyitalok és illatos vizek főzéséhez is értettek. 1654. április 20-án írja a fejedelemasszony Patakra: „Akarván az Uy keresztienekkel valami Arany vizet vetetni: Parancsolliuk ket Eöregh üvegben vitessen Aszú Szöleö borát be az házban, s- beszellien az Uy keresztiennel, hogy a' mikor ideje leszen a' mi füveket kell bele hanni, legyen gondgia rea."

45 1655. szeptember 24-én hasonló utasítást ad: „Az Uy keresztényektől az Rosa vizet megh vegye."

40 Sörfőző tevékenységükről 1650. augusztus 7-i levele tanúskodik: „Az Uy kereztyeneknekis hadgya meg kegd, főzzenek Sert, hogy lehessen Eleszteőjeök"

47 Saját sörfőző házukat a XVII. sz. végi urbáriumok említik. Találunk a levelekben adatot gyógyító borbélyra is. Rákóczi 1646. július 8-án ír Debreczeninek, hogy Patakról küldje a borbélyt Szatmárra a fejedelemasszony gyógyítására; „az Uy kereztien borbeit im mingiarast el kültem", válaszolja a prefektus július 9-én.

48 1647. február 2-án a fejedelem utasítja Debreczenit, hogy az elhalálozott pozsonyi kőműves segédeit „gyógyittassais eőkett szeghényekett, oda kvldvén az Uy keresztény Borbéltis hozzáiok."

49 A borbély azonban röviddel ezután meghalhatott maga is, mert 1647. február 18-án így ír a fejedelem: „Az uj kresztyen Borbélynak kár volna halála". Bár a pataki újkeresztények között késcsináló is volt, méghozzá 6 segéddel, 1646 nyarán még az alvinci késcsináló jár családostul Patakon, akit hittestvérei atyafiságosan fogadnak, talán mert az ő ügyükkel kapcsolatban járt el. Június 25-én írja Debreczeni: „Az vynci kes cinalot mind felesegesteol giermekesteől fel rakatwan, im mingiarast indítom vizza Varadra elis kesertetem az it walo Uy kereztienek kwltek volt szekeret marhat alája Vynczre."

50 Nem volt azonban lakatos a pataki új keresztény mesterek között,