A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki újkeresztények (habánok) történetéhez

128 DÉTSHY MIHÁLY ral nem kedueskedhetem ugi hogi jeouendeoben adgia megh az árrat, ha Pénzt attak volna érte, attam volna, de ezeknek ciak mind semmiben kellene."

28 Ebből a levélből is érződik, hogy az új keresztények bepanaszolták Debreczenit a fejedelemnél. Debreczeni kétségtelenül urai érdekeit védte, szűkmarkúságát pedig nemcsak az új keresztényekkel szemben táplált bizalmatlansága okozta, hanem az uradalom akkori erősen leromlott helyzete is. A kétéves háborúskodás, Patak kétszeri körülzárása a császári csapatok által 1644-ben, a rossz termés és a dühöngő pestisjárvány mind hozzájárult ahhoz, hogy csak a fejedelem határozott utasítására volt hajlandó bizonytalan visszafizetés reményében előlegeket folyósítani számukra. Az új keresztények további követeléseiről ír november 5-én is a fejedelemnek: ,,Az Uy kereztienékkel walo alkuuasal en nem késnem, ciak eo raytok ne műinek, en érthetnem azt mint kellene alkunni, s, miben hadni, nam en Nagnak irwa kwltem volt mint akartam alkunni en, s, eokis mire mentek volt, de oda be halaztanak oztan az Eoregh gazda jókra ki akkor oda be volt Vynczre, s, azulta soha nemis emiitik, s, azokat sem acceptalliák hanem ciak ugi akarják mint az Vincieke vagion nem lenne penigh haznos it ugi Nagtok tauol lakwan Pataktol: bor korciomat es ser korciomatis magok akarnának eok tartany. Az Morvay Juhokat nem hattá megh Nyrni az Uy Kereztien Juhaz gazda, azt mondotta mind el halnak ha megh Nyri, eleb kellet volna megh in fine Augusti, immár tavazra kell annak maradnj."

29 Hasonlókat olvashatunk november 10-i levelében is: ,,Az Ui kereztieneknek micioda kiuansagok, im magok be atta cédulát kwltem Nagnak minthogy Nag: megh Paranciolta ne hadgiam eőket, attam nekik, de mind az felet kywannak most 500 keobeol buzat, zenát, Juhotis attam volt 30 nekik, keower diznokat, bort, zabot, arpat az eleot mind kertének, Eokreoket, teheneket, de nem vittek oztan el sem Eokreot sem tehenet, most Zenát kérnek, s, azmeni marha it vagion, annakis nem sok azmi Zena vagion, mindazáltal ciak Nagod Paranciolattia mit es menit adassak ezekben, azt cielekezem valamit Nagod keglmesen Paranciol, de nem remeilem soha ezeken akarminekis az árrát megh vehessek, s, ugian nemis hizik eok azt. Nagod azmit adat hogy mégh mégis venne rajtok az arrat."

!0 Végül Debreczeni jobbnak látta, ha kívánságaikat a fejedelemmel személyesen rendezik, és november 12-én így írt: ,,Az Uy Kereztienekben be kwldeok, igaziciak Nagod eleot dolgokat, en igen Rauaz embereknek ismertem ezeket."

31 November 13-án ír Debreczeni először a fejedelemasszonyhoz intézett levelében arról, hogy az új keresztények megkezdték pataki telepük építését, mégpedig az 1643-ban már kijelölt helyek egyikén, a város északi részén fekvő Hécén: „Fekete János Uram hazán megh telepettek az Uy kereztienek, elis hanták veztettek az elebbi Eppeoletet es az eo modgiok Zerent eppitik, ciak Nagod parancioUion Klobusiczki Vramnak, fizessen megh Fekete János Vramnak . . . Malom cinalasbol kglmes Azzoniom zinte most bár az Uy kereztienek hazugságának helt ne engedgiünk, lakiek ciak eztendeot bar ez viz mellet, akkor tud Íteletet tenni."

32