A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki újkeresztények (habánok) történetéhez

ADALÉKOK A SÁROSPATAKI ÜJKERESZTÉNYEK TÖRTÉNETÉHEZ 125 téti, hogy „az Uy kereztienek ha ezekben vehetik hogy Algiukhoz leznek soha megh nem cinalliak, ciak azt kell nekik mondani, hogy Pincékhez es Vizi molnokhoz valók leznek". 9 Ez ismét az említett vallási előírásokra utal. 1635-ben a prefektus újból Erdélyből kér Patakra újkeresztény ácsot, akit előbb Munkácsra küldenek. 10 1638 végén és 1639 elején a ,,Strazniczay Uy kereztien malom mes­tert", illetve „molnárt" várják Patakra, de ez csak 1639 decemberében jött ide és adott szakvéleményt a végardói malom építésére. 11 Debreczeni ismételten említ 1634—35-ben egy — későbbi levele sze­rint — Esayas nevű gyógyító borbélyt is, aki a Felvidéken lakhatott. Rákó­czi kéri a prefektust, küldje a borbélyt Erdélybe, de az addigra, 1635 elején valószínűleg pestisben meghalt már. 12 A fejedelem újkeresztény kertészeket is küldött időnként magyaror­szági birtokaira, feltehetően Patakra is. 1642. április 3-án írja Debreczeni: ,,Az Uy Kereztien kertezeket mégh en Makouiczarol megh jeottem, be kvlték, de menit, nem tudhatom, miuel ithon nem voltam. Lednicej Zeke­reseknek, kik az Gialuban es Georgenben walo .2. Uy kereztien kertezeket Sárosra hozták, megh fizettetek Nagod keglmes Paranciolattia Zerent" 1J . A sárospataki vár 1639. május 1-i inventáriumában találjuk itt először újkeresztény fazekasáru említését: „Fejér mazu Rostelos Lábas Uy keresz­tyenek Czinalta Czesze No 62." K Ezek bizonyára alvinci fazekasok készít­ményei voltak. Az új keresztények pataki letelepítéséről először 1643-ban folynak tár­gyalások egyik morva határszéli újkeresztény községgel a fejedelem Tren­csén megyei uradalmi tisztviselője, Bogádi András közvetítésével. Ennek nyomán megbízottaik áprilisban terepszemlére Patakra érkeznek. 1643. áp­rilis 16-án jelenti Debreczeni a fejedelemnek: ,,az Uy kereztienekben, kik ide akarnának jeoni lakni onnét feleol tegnap érkezek No. 5." 1S A küldöttek leendő telephelyüket is kiválasztották, ahogyan Debreczeni április 19-én megírja: „Kegielmes Vram, az estue az Uy kereztienekkel, kiket Bogadi Vram kwldeot ide, ha helt adhatnék nekik, indulam vala ki az alsó hosta­ton. zekeremen ... Az Uy kereztienek ket helen valaztottak volna helt, ahol megh telepednének, alsó hostatban zinten az Sarampo kapun beleöl az bod­rogh feleol mind az bodrokigh ala ahol 8 haz iobbaginak házastól es 13 Pin­czenek kellene eo Zamokra esni, auagi heczeben az Fekete János V- haza ismét az árok feleol es tulis mellette Egi Egi haz mind ala az Vizigh, ha ezeknek az heleknek akarmelliket oda adhatnám ugi el jeonenek 20 mester emberek, de az ket helen kiweol sohol arra való helt nem akarnak venni ma mit végezhetek véllek értésére adom Nagnak. 16 Tárgyalásairól április 24-i levelében számol be: „Bogadi Vram kwldeot wala Valami Uy kereztieneket kikkel menire tractaltam Azzoniunknak eo Nagnak irwa kwltem, towab nem akaranak tractalni azt mondwan hogy az kik eoket kwltek azoknak kell immár referálni az dolgot es mennél ha­mareb megh irják bogadi Vramnak towab mit kyuannianak es ha el jeő­neke s, meni mester emberek ieöhetnek, ciak ket dolgon akattak megh az teobbit mind acceptalták, eggik hogy az mit miuelnenek, annak ciak fele

Next

/
Thumbnails
Contents