A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki újkeresztények (habánok) történetéhez

ADALÉKOK A SÁROSPATAKI ÜJKERESZTÉNYEK (HABÁNOK) TÖRTÉNETÉHEZ DÉTSHY MIHÁLY A sárospataki „habánok", korabeli nevükön újkeresztények vagy anabaptisták történetét Román János ismertette 1959-ben kiadott munkájában.

1 A gondos összefoglalás elsőnek nyújtott áttekintést a Patakon 1645ben letelepített közösség életéről, munkásságáról, majd 1680-ig lezárult felbomlásáról. Kiadatlan levéltári állagokban, különösen a Rákóczi család levéltárában még gazdag adatanyag várt felkutatásra, amely érdekesen kiegészíti Román János úttörő monográfiáját. Patakon már 1645 előtt, a nagyobb közösség letelepedését megelőzően is dolgoztak és laktak egyes újkeresztény mesterek. Rákóczi György, aki Lórántffy Zsuzsannával kötött házassága révén Északkelet-Magyarország leggazdagabb földesura lett, korán felfigyelt a magyar—morva határszélen települt, jóhírű újkeresztény mesteremberekre. Uradalmi tisztviselői, akik sokrétű megbízásaiban eljárva Nyugat-Magyarországon és Bécsben szereztek be számára igényesebb, különlegesebb árukat, iparcikkeket, érthetően felkeresték az újkeresztény telepeket, amelyek Trenesén-megyei lednicei birtokához egyébként is közel feküdtek. Erről tanúskodik Trencsén megyei lednicei jószágkormányzójának, Réz Andrásnak néhány 1624. évi levele. Augusztus 16-án ezt írja ugyanis urának: „Szobocsisczara jüttem által, be tértem uala az uy keresztienekhez, ket par kesnel töbet sem találhattam ezis ugian drága, kertem hogi megh kett part czinalljanak. Az hintót czinalokhozis mentem uala, de mesterek othon nem leuen sémit sem uegeztem uelek, láttam ket oszlopos hintott de igen parast munka fekete kordouan 4 száz forintért mondgia egykett, nekem ugi teczik jobb mégis beezben csinaltatnj hog sem az uj keresztienekkel."

2 Réz tehát Szakolcáról jövet a Nyitra megyei Szobotisten járt, éppen abban a községben, ahonnan húsz évvel később az újkeresztények nagyobb csoportja költözött Sárospatakra. A hintókészítőn kívül, aki helyett a további levelek tanúsága szerint is bécsi mesterrel készíttették el a hintót, a késcsinálókat kereste fel, akik Patakon is a legnevesebb mesterek voltak utóbb, és akikről két másik levelében is megemlékezik. 1624. szept. 2-án írja: „Uy kereszten keseketis nag (sagodna)k hattam volt hogy chinallianak, itelem Tisztarto Uram készen talalia Szoboczistan", majd okt. 21-én: „Ket par (száz?) uy keresztien kestnel töbnek szerit nem tehettem mentik magokott az uy keresztiének hogi göngi háznak szerit nem tehetik."

3