A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

SAÁD Andor: Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához

ADATOK A KAPTÁRKÖVEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ 107 ban tűnnek fel, majd betartva a riolit tufa vonulatot Cserépváralja, Bogács, Cserépfalu, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók és Demjén határában találhatók. Legészakibb előfordulások az Abaúj szántó határában levő Hömpörgő völgy. Bartalos a Sir okkal szomszédos Rozsnak! völgyben is talált kaptárkövet, sőt lehetséges, hogy a siroki várhegy oldalában látható számos fülke között egyesek eredetileg méhészkedés céljából létesültek. Az általam ismert kaptárfülkék száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 243, Heves vármegyében 118, Budapest környékén 32. Kutatásaim eredményeit megfelelő fénykép dokumentáció kíséretében a neves finn etnográfussal, K. Vilkuna professzorral közöltem, aki a fülkéknek a finn-ugor ősvallással való összefüggését kizártnak nyilvánította és határozottan a méhtartás egyik, régen megszűnt módjának tartotta, felhívta figyelmemet hatalmas fatörzsekben kivájt, a mieinkhez alakilag igen hasonló méhlakásokra. Nem sokkal ez után, dr. Petrikovics László által nekem ajándékozott fénykép útján szereztem arra bizonyítékot, hogy Lettországban egy rezervátumban ma is láthatók ilyen „álló típusú" kaptárfülkék hatalmas fatörzsekben. A kaptárkövek adatait további vizsgálataim adataival kiegészítve a méhészet nemzetközileg elismert kiváló szakértőjéhez, Örösy Pál Zoltánhoz fordultam, akinek válasza Vilkunáéval teljesen megegyező volt és a 3—4. kép. Két szomolyai kaptárfülke igen épen maradt peremkiképzéssel. A fülkék szélén látható bevágás a méhek közlekedését biztosította. Vö. a Banzhaf által megfigyelt macedóniai fülke leírásával