A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

172 VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN Lakosság számban elmaradt Miskolc mellett Győr is.

7 A rendezett tanácsi város lakossága ez idő tájt 28 989 fő. Rendelkezett főgimnáziummal, főreáliskolával, 2 tanítóképzővel, jogakadémiával, theológiával. Olyan közgyűjteményekkel, mint a városi könyvtár 11 700 kötete, a Győri Papnevelő Intézet 30 000 kötete és ezen kívül még 12 könyvtár. Szeged lakossága 1898-ban 94 011, ebből mintegy 30—40 000 kültelki lakos. Az árvíz után újjáépült város magáénak mondhatott: felsőbb leányiskolát, felsőkereskedelmit, fa- és fémipari szakiskolát, 2 főgimnáziumot, főreáliskolát, tanítóképzőt, a közművelődési palotát, zeneiskolát. 1885-ben ezer lakosára 1425 könyv jutott. Somogyi Károly esztergomi kanonok által adományozott könyvtár már 1885-ben 45 697 kötetből állt. A városi múzeumot 1883-ban .,őfelsége a király nyitotta meg ünnepélyesen a Somogyi Könyvtár mellett. Szeged városa a kultúráért 1889-ben tanügyi költségekre 194 743 forintot, a tudomány és művelődés céljaira 35 440 forintot áldozott és a kultúrberuházások után 130 000 forint évi kamat terhet viselt. Mindezek mellett Miskolcon a lelkesedésen kívül alig volt több, és mégis mire volt képes, azt az alig másfél évtized megmutatja. A Borsod—Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület megalakulása Az 1893 végén megalakult Miskolci Közművelődési Egyesület tekinthető egyesületünk elődjének.

9 A 25 alapító és 400 pártoló taggal működő egyesület estélyek, felolvasások tartásával törekedett megalapozni azt a kulturális életet, amelyet a Borsod—Miskolczi Közművelődési Múzeum Egyesület teljesített ki az adott keretek között. Alapítói nem voltak sem hősök, sem forradalmárok, csak becsületes, tisztaszándékú, liberális polgárok, akik talán szándékukon túl többet tettek, mint maguk is akarták. Jóllehet, politika mentességet hirdettek, mégis politikát szolgáltak, a dolgozók műveltségének gyarapítását. A kor uralkodó politikai áramlatától nem tudták és nem is törekedtek magukat mentesíteni, munkájuk így is jelentős maradt. 1899. április 3-i rendes közgyűlés fogadta el az átalakult Egyesület 1. kép