A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

A BORSOD-MISKOLCZI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS MÚZEUM EGYESÜLET 173 alapszabályait, Petró József főtitkár és Soltész Nagy Kálmán elnök, a város polgármestere aláírásával.

10 Az egyesület alapszabályban lerögzített célja volt: ápolni a magyar irodalmat, tudományt és művészetet, létesíteni egy nyilvános múzeumot, könyvtárat, fokozni, fejleszteni a műízlést és műpártolást. A közönség érdeklődését felhívni a népművészetre és megvetni az alapjait egy létesítendő képtárnak. A tizenkét fejezet gondosan körvonalazta a célt, az eszközöket, az egyesület tagságát, a tagok jogait és kötelességeit, az egyesület szervezetét, a bizottságokat, amelyek közül az első évben az irodalmi, múzeumi, zenei bizottság működött. A tisztségviselők között — akik mindezt társadalmi munkában látták el —, nagy feladatot szabtak a csekély díjazású főtitkárra: aki szerkeszti a közgyűlés részére az évi jelentést, végzi az elnöki teendőkből folyó összes levelezést, szerkeszti az évkönyvet. Meghívatik az összes bizottsági ülésekre, az ő őrizete alatt van az egyesületi pecsét és levéltár. Majd a továbbiakból kiderül, hogy mindez milyen nagy munkát jelentene, a mai kifejezéssel élve még egy „függetlenített dolgozó" számára is. Az egyesület céljai megvalósításához az alábbi eszközöket jelölte meg az 5. § szerint: a) Ismeretterjesztő és szórakoztató előadások tartása működő vagy vendég tagok műveinek felolvastatásával, b) estélyek, hangversenyek, műkedvelő előadások tartása, c) nyilvános múzeum és könyvtár, idővel képtár létesítése, d) az Egyesület működését feltüntető évkönyv kiadása, e) felolvasások tartása a vidéken is, esetleg a megye nagyobb, intelligensebb helyein, f) műkedvelő zenekar szervezése, g) a magyar képzőművészek képeinek, szobrainak vásárlása lehetőleg olcsó sorsjegyek által. Külön kiemelt igényként összeköttetést tartani fenn más közművelődési intézmények között. Az Egyesület léte a tagoktól függött, akiket az alapszabályok alapító, tiszteletbeli, rendes és pártoló tagokként tartottak számon. Az alapító tagok által felajánlott összegek jelentették az induló gazdasági alapot. A számbajöhető megyei és városi nagybirtokosokat és nagykereskedőket, polgárokat és kisembereket egyaránt megtalálhatjuk az alapítók között. Grünf eld Ödön nagykereskedő 100 koronával, Gorove János nagybirtokos 100, a Borsodmegyei Takarékpénztár 400, a Hitelbank 100, a Miskolci Hitelintézet 100, Miskolci Takarékpénztár 150, Seckendorf Ármin nagybirtokos 200 koronával járultak hozzá az Egyesület anyagi bázisához. Az újjá alakult Egyesületnek az első évben 51 alapító és 335 pártoló tagja volt.

11 A kezdeti lelkes csatlakozást már az első év után némi érdektelenség kíséri és 1901-ben már azt jelentik, hogy a pártoló tagok száma 335-ről 225-re esett vissza.

12 Az Egyesület életében gyakoriak voltak a személyi változások, de mi nem ezeket kívánjuk nyomon követni, bár nagyon tanul-