A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

A GÁVA KULTÜRA LELETEI A MISKOLCI MÜZEUMBAN 51 A Pancevo—Omoljica középsőbronzkori kultúra a kerémiaformák egyezése révén egykorú a pécskai telep XIII—

XIV. rétegével, azaz egyidős a hajdúsámsoni depothorizont korával. A következő korszakot képviseli azon a területen egy Versecen talált sír, amelyet egy „Hülsennadel" keltez.

85 A gomolavai településen a Pancevo—Omoljica kultúra rétege után olyan szint következett, amelyből tüskés-bordázott korongcsüngő és dunántúli származású mészbetétes díszű edénytöredékek kerültek ki. Az ennek a szintnek a szerves folytatását alkotó réteg, amelyet N. Tasic és Belegis csoport idősebb horizontjához sorolt, a lovasi koszideri típusú kincslelet korsójával megegyező edényeket és zsinegdíszes cserepeket tartalmazott.

86 Zsinegdíszes korsó egy vattinai sír tartozéka is, amelyhez hasonló az idősebb kárpát-medencei halomsíros kultúra Dolny-Peteren feltárt temetőjének leletei között fordul elő.

87 Zsinegdíszítésű urnák nagy számban találhatóak Vojvodina több urnatemetőjében, amelyeket N. Tasié a Belegis csoport, illetve az ottani „urnamezős kultúra" idősebb fokozatába osztott be.

88 A Ritopeken feltárt urnatemetőben is találtak ilyen urnát. Ez két bronzlelet, egy pecsétfejű tű és egy tölcsércsüngő alapján nem keltezhető korábbra, mint a Reinecke BQ periódus.

89 B. Hánsel is arról tett említést, hogy a Beograd—Karaburmai urnatemetőben pecsétlősvégű karperecek, átfúrt nyakú tűk, tehát hasonló korú bronzleletekkel együtt fordulnak elő zsinegdíszes urnák.

90 Az ilandzai urnatemető leletei között Reinecke BC

2 korú tű társaságában volt ilyen urna.

91 Vojvodinában a zsinegdíszes urnákkal jellemezhető csoport emlékei között több helyről kerültek elő a dunántúli mészbetétes edények kultúrájának kerámialeletei is.

92 A Reinecke BB periódustól töretlenül folytatódott a román Bánát lakosságának élete is. Ezt a cruceni és bobdai urnatemetők kerámiaanyaga tükrözi, amely a vattinai korszaktól a Hallstatt A periódusig folyamatos fejlődést mutat.

93 Az említett leletek azt bizonyítják, hogy a Kárpát-medence déli területein a halomsíros kultúra vándorlása ugyan jelentős hatást gyakorolt, de nem semmisítette meg az ott élt lakosságot. Igazoltnak látjuk ezek alapján Bóna István véleményét, hogy a halomsíros kultúra népének első hulláma (Dolny—Péter típusú leletanyag) elől menekülő észak-dunántúli mészbetétes edények kultúrájának népcsoportjai a helyi lakossággal egybeolvadva a Duna—Tisza közén a Szeremle, míg az Al-Dunánál a Kubin—Círna csoportot alakították ki. A két csoport részbeni egyidejűségét kétségtelenül bizonyítja a verseci és Bjelo-brodoi sír dubováci típusú kerámiával és Reinecke Bj periódusra keltezhető bronzmellékletekkel. Nem tarthatjuk tehát elfogadhatónak Bandi Gábor és Kovács Tibor álláspontját a Dubovác csoport keletkezésének és eredetének kérdésében. A Vojvodinában talált dunántúli származású mészbetétes díszű edények kétségtelenül bizonyítják népcsoportjaik közvetlen megjelenését azon a területen. Már ekkor eljutottak oda halomsíros eredetű elemek is. Erről egy Pancován talált korsó, a gomolavai telepen feltárt tüskés-bordázott korongcsüngő, s Dél-Alföld néhány leletegyüttese tanúskodik. Ott a Baks-homokbányai ásatás során a fiatalabb vatyai kultúra rétege feletti, a halomsíros kultúra hatását mutató