A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

52 KEMENCZEI TIBOR szintből kerültek ki észak-dunántúli mészbetétes edénytöredékek, míg Kiskunmajsán a vatyai kultúra temetőjében mészbetétes és halomsíros kerámia egyaránt előkerült.

90 Ez a népmozgás vezetett Olténiában a Cirna, Girla Maré, míg Vojvodinában a Vattina—Versec és a Dubovác kultúra kialakulásához. Mindkét területen helyben maradt az őslakosság, a Verbicioara, illetve a Pancevo—Omoljica csoport népe, s a leglényegesebb alkotóeleme lett a kibontakozó új kultúráknak. A Kárpátmedence keleti felében a halomsíros kultúra újabb előrenyomulása jelentett jelentős változást. Megszűnt a helyi középsőbronzkori népcsoportok többségének önállósága, s területüket a halomsíros kultúra népe vette birtokába. A támadók elől a lakosság a Kárpát-medence peremvidékeire vonult vissza, ahol a halomsíros kultúra részvételével új kultúrákat alakított ki (pilinyi kultúra, Berkesz—Demecser, hajdúbagosi csoport).

9

' Leghatározottabban ez a déli területeken figyelhető meg. Ott a halomsíros kultúra emlékanyaga a Duna—Tisza közén a Bogojevo—Zombor— Zenta vonaltól északra került elő,

98 ettől délre a Vattina—Versec, Dubovác csoportok leletei ismertek. Köztük a halomsíros típusú fémtárgyak importnak tekinthetőek. Az Alföld déli részén a Tiszától alig távolodtak el keletre a halomsíros népcsoportok, s csupán néhány urna ismert szórványos leletként Nagyváradról.

519 A Bánát, Vojvodina területén, az Al-Duna mentén tovább folytatódott az előző korszakban kialakult kultúrák népének élete. A halomsíros kultúra szomszédsága jelentős hatást gyakorolt agyag és fémművességére.

m A halomsíros típusú leletek alapján a Reinecke Q—

2 korszakokban zavartalanul virágzott az itt élt népek kultúrája, míg kerámiaművességük a helyi formákat készítette tovább. Ezek között találjuk a pszeudovillanova urna, a Gáva csoport felcsúcsosodó táljának, csuprának alaptípusát, a hullámvonalas minta és a girlandmotívum előzményét.

101 A délvidéki helyi lakosság kultúrája fejlődésének a halomsíros kultúra legfiatalabb néphulláma (Caka kultúra) adott új irányt. Trogmayer Ottó a dél-alföldi csorvai temető feldolgozása során olyan leletcsoportot különített el, amely a dunántúli későhalomsíros kultúrával mutatott összefüggést. Ennek hagyatékában jelent meg először a Dunától keletre a síkozott és turbántekercses kerámiadíszítés, amely a Gáva kultúra kerámiaművességének is kedvelt motívuma lett.

102 A Dunától nyugatra ez a díszítésmód már a Reinecke BD periódus elején általánossá vált.

105 Patek Erzsébet megállapítása szerint az utóbbi periódus folyamán nyomultak be a Dunántúlra az urnamezős kultúra első népcsoportjai.

104 Lehetséges, hogy ez a vándorlás lehetett a kiváltója a késői halomsíros kultúra népének keletre vonulásának. Ott a Duna—Tisza közének déli részén ugyanazon a területen telepedett le, mint a megelőző korszak halomsíros lakossága. Attól eltérően azonban leletei nagyobb számban kerültek elő délebbre és keletebbre. A vojvodiai Jakovon feltárt későbronzkori település leletei között a késői halomsíros kultúra kerámiaművességének típusai vannak túlsúlyban. Emellett előkerültek a helyi agyagművesség formái is. N. Tasic ezt a leletanyagot a Bayerdorf—Velatice kultúrával hozta kapcsolatba és a Hallstatt