A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

50 KEMENCZEI TIBOR remle) kultúra a koszideri depothorizont korával egyidős.

75 V. Dumitrescu a círnai temető használatának korát a Reinecke BB—BC periódusokban határozta meg.™ A halomsíros kultúra népének a dél-alföldi előrenyomulását tartotta Trógmayer Ottó a Vattina—Versec kultúra megszűnése okának, megjegyezve, hogy annak népessége hosszú ideig élt még.

77 Több tanulmányában tárgyalta N. Tasié is ezt a kérdést. A Belegisen feltárt urnatemető'

8 után Belegis csoport, illetve ,,Flachfelder-Urnenkultur" név alatt foglalta össze a Vojvodina későbronzkori leleteit. A gomolavai településen végzett ásatás alapján a Pencevo—Omolj ica, Vattina és a Belegis csoport két fázisa között folyamatos fejlődést állapított meg. A két csoport közti átmeneti rétegben talált, a dunántúli mészbetétes típusú edénytöredékek, tüskés-bordázott korongcsüngők, valamint a Belegis csoport fiatalabb rétegéből előkerült, egyenes, vonaldíszes fejű tűk alapján a Reinecke BC— Hallstatt B periódusokra keltezte ezt a kultúrát.

79 Ennek keletkezésében N. Tasic szerint a dél-dunántúli mészbetétes edények kultúrája is szerepet játszott. Több vojvodinai lelőhelyről közölt mészbetétes díszű kerámiaanyagot, amelynek odakerülését a halomsíros kultúra népének dunántúli előrenyomulásával hozta kapcsolatba.

80 Az ,,urnamezős kultúra" kerámiaművességének fejlődésének vonalát a zsinegdíszítésű urnáktól az árkolt díszítésű edényekig húzta meg. Lelőhelyeinek elterjedését a Szerémségben, Bánátban, Bácskában, valamint a román Bánátban figyelte meg.

81 Részletesen elemezte a Kárpát-medence déli területeinek bronzkori leleteit B. Hánsel is. A Versec—Dubovác csoport legidősebb emlékeit a Reinecke B

t korszakra keltezte, s ettől folyamatos fejlődést látott egészen a Reinecke BD periódusig.

82 A Vattina és Dubovác csoportok urnatípusa volt Foltiny István szerint Hallstatt A—B kor urnaformájának elődje Északkelet-Jugoszláviában. Ennek lelőhelyeit is felsorolta.

815 A Délkelet-Dunántúlon és a Duna—Tisza közének déli részén elterjedt Szeremle csoport történetének vizsgálata során újabban Bandi Gábor és Kovács Tibor érintette a Dubovác—Cirna csoport kérdését. Szerintük a Reinecke BBÍ periódus közepén az észak-dunántúli mészbetétes edények kultúrájának népe délebbre húzódott, kialakítva a Szeremle csoportot. A Reinecke BBÍ—BB

2 periódusok fordulóján ez a csoport a halomsíros kultúra népének előrenyomulása elől tovább vándorolt dél felé, s a Dubovác—Cirna kultúra alapja lett. A Dubovác csoport végét a szerb Dunaterületen és a Dél-Bánátban sajátos halomsíros csoport fellépése okozta a Reinecke BC periódusban.

84 III. A Gáva kultúra legjellemzőbb kerámiaformáinak előzményei Északkelet-Jugoszlávia és Délnyugat-Románia területéről, a Vattina—Versec, Dubovác kultúrák körébe sorolt lelőhelyekről ismertek. Ezeknek a kultúráknak koráról, eredetéről az egyes kutatók előbb ismertetett véleményei annyira eltérnek, hogy részletesebben kell tárgyalnunk ezt a kérdést.