A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

48 KEMENCZEI TIBOR port nem sorolható a Gáva kultúrába, s nem játszott szerepet annak kialakításában.

60 A romániai hallstattkor történetének legfontosabb kérdéseiről E. Zaharia és S. Morintz közös cikkben értekezett. Ennek az időszaknak az első fokozatát két részre osztották. A Sintana-Pecica-Lápus kultúrát Erdély nyugati részében a Hallstatt A

t periódusra keltezték, míg a Hallstatt A

2 korba Dobrudzsába a Babadag I. lelőhelyet tették. A második fokozatot a Reci (Réty) telepről nevezték el. Erdélyben a Medias, Dobrudzsában a Babadag II. lelőhelyet sorolták ide. A Reci fokozat kerámiaművességét a későbronzkori Wiettenberg, Girla-Mare, Monteoru kultúrákból származtatták, míg a Babadag I. típusú kerámiát Trója VII/b-2 réteg leleteivel vetették össze, s így az i. e. XI. századra keltezték.

01 A Reci lelőhely, s két más település — Cernatu és Porumbenii Mari — leleteit Székely Zoltán közölte. A Reci telep két szintjét a Hallstatt A és B periódusra keltezte. Ugyanezen a lelőhelyen urnatemetkezéseket is feltárt. A kerámiaformák prototípusait a bronzkori Girla Maré, Monteoru, Wietenberg kultúrák emlékanyagában kereste. Emellett Görögországból és Közép-Európából származó hatásokat is feltételezett. A Porumbenni Mari erődített település leleteit a Hallstatt B periódushoz sorolta, egykorúnak tartva azokat Medias és Lechin^a de Mures emlékanyagával.

62 Székely Zoltán Cernatu megerősített telepen egy kunyhóban vastárgyakat és egy bronz Peschiera fibulát tárt fel, s ez alapján a Hallstatt B korszakra helyezte Erdélyben a vasművesség kezdetét.

63 A dél-erdélyi Medias (Meggyes) településen végzett feltárás leleteit E. Zaharia közölte. Korukat a Hallstatt B periódusban határozta meg, egyidősként a Babadag II. lelőhellyel, a Reci teleppel. A kerámiaművesség emlékein a Noa, Wiettenberg és késői Vattina—Pécska kultúrák hatását, hagyományait figyelte meg.

67

' A román Moldva hallstattkorának kérdéseivel legalaposabban, legtöbbet M. Petrescu-Dimbovita foglalkozott. Több cikkében a Gáva kultúra emlékanyagához igen hasonló leleteket a X—

IX. századra keltezett.

65 A Moldva régészeti emlékeit közlő kötetben összegyűjtötte az összes hallstattkori lelőhelyet, s azokat a Hallstatt A

2

—B—C periódusokra helyezte, megállapítva, hogy a fejlődés ezalatt töretlen volt. A korszak végére a Stoicani-i temető lelet anyagát tartotta jellemzőnek, amelyben a Besarabi kultúra hatása érződik.

66 M. Florescu Moldvában és Erdélyben a Noa kultúra és a hallstattkor határát a XIII. század, azaz a Reinecke BD periódus végén húzta meg.

6

' Románia Al-Duna menti területei közül Dobrudzsában a hallstattkor első felében a Babadag kultúra népe élt. Ennek leletanyagában S. Morintz a bronzkori Girla-Mare kultúra hagyományait figyelte meg. A Babadag I. periódust a Trója VII/b-2 rétegének kerámiájával megmutatkozó rokon vonásokat alapul véve a XII. századra keltezte, míg Babadag II. periódust a Hallstatt B korszakkal párhuzamosította.

68 Olténiában, Munténiában D. Berciu szerint a bronzkori Vattina, Dubovác, Verbicioara, Tei kultúrák töretlenül folytatódtak tovább a hallstattkor