A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

BODGÁL Ferenc: Kovácsok lógyógyítása

A KOVÁCSOK LOGYÓGYlTÁSA 479 10. kép: Patakutató fogó. 11. kép: „Ásító" Borsod megyéből, Kisgyőr, XIX. század XIX. század A patagyógyításhoz sorolhatjuk a minden mester műhelyében megtalálható patkolási szerszámokat. Áttekintésünk azt bizonyítja, hogy a kovácsok állatgyógyítási ismeretei a felsőfokú állatorvosi oktatás bevezetése — 1890 — előtt három forrásból származtak: 1. a mesterség elsajátításával együtt megtanult hagyományos tapasztalatokon nyugvó ismeretanyag, 2. a különféle baromorvosi könyvekből, csíziókból átvett ismeretek, 3. a ,,baromorvosi iskolákon" patkolótanfolyamokon elsajátított állatgyógyító ismeretek. Ezek az ismeretek a gyakorlatban sokszor együtt szerepeltek, különválasztásuk szinte lehetetlen. Az évszázados tapasztalatokon nyugvó, s nem egyszer babonás praktikákkal kevert gyógyítási módok csak lassan vesztek ki. Az állatorvosi ellátás fejlődésével a kovácsok gyógyító tevékenysége csökkent, vagy leginkább csak a lovak patáira korlátozódott. Az idősebb nemzedék ismeretanyagában a régi gyógymódok még megtalálhatók, ezeknek a használatára azonban már csak a legritkább esetben kerül sor.