A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

A GÁVA KULTÜRA LELETEI A MISKOLCI MÜZEUMBAN 47 Egyes formákat a Dálj-i kultúra Közép-Erdélyig történt előrenyomulásával hozott kapcsolatba. Véleménye szerint a hallstattkor a Noa, s egyes területeken a Wietenberg kultúra után következett Erdélyben.'

06 Az erdélyi Hallstatt A periódusból származó leletanyagot M. Rusu a Sintana-Lápus-Pecica kultúra név alatt foglalta össze. Ennek kialakulását a Gáva kultúra Erdélybe való előrenyomulása következményének tartotta. Ügy gondolta, hogy e népvándorlás elől rejtették el az erdélyi és bánáti területek lakossága a Cincu-Suseni típusú, Hallstatt A

{ korú bronz kincsleleteket. A Gáva kultúra népének bölcsője a Körös vidékén volt, s onnan nyomult a Maros és a Szamos völgyén át Erdélybe. Ugyanakkor elfoglalta a Dél-Bánátot is. A Körös vidékéről és a Tisza mellékéről a népmozgás már az előző korszakban megindult, s ez késztette az ottományi kultúra népét a terjeszkedésre. A Hallstatt A

t periódusban ez a vándorlás erőteljesebbé vált, s egészen Itáliáig elért. Ekkor foglalták el teljesen Erdélyt is. A nyugati típusú bronztárgyak egész sora bizonyítja ezt a népvándorlást.

0

'

7 Kürt Horedt több tanulmányában is tárgyalta az erdélyi hallstattkori leletanyag kérdéseit. A Lechinta de Mures-i településen végzett ásatás során feltárt kis agyag állatszobrocskákat a velük talált edénnyel együtt a Hallstatt B—C periódusból származónak gondolta. Az edényt és egy másik, De jen talált csészét a Dálj-i csoport kerámiaművességére vezette vissza, s ez, valamint egyes bronztárgyak alapján nyugati hatásra következtetett Erdélyben.

58 A Gáva kultúra eredetkérdését részletes elemzés nélkül tárgyalva K. Horedt annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a kultúra a pilinyi, egyeki és ottományi csoportokból keletkezett. A kerámia jellegzetes árkolt bütyökdíszítése az egyeki és ottományi, a kettős, kívül fekete, belül barna színe pedig a pilinyi kultúra eleme a Gáva kultúra agyagművességében. Erdélyben a Gáva kultúra a Hallstatt A periódusig élt Wietenberg és Noa kultúrát követte. A Maros vidékének egykorú leletanyaga nem a Gáva kultúrához tartozik, ott a kerámiaművesség jellege más volt.

59 Erdély bronzkorának kérdéseit tárgyalva K. Horedt részletesebben is kifejtette a Gáva kultúra kialakulásáról vallott elképzeléseit. Szerinte az ottományi kultúra népe a halomsíros kultúra lakosságának vándorlása elől a Körösök vidékére húzódott vissza, s ott ia Hallstatt A periódus elejét is megérte, s akkor részt vett a Gáva kultúra kialakításában. Érvként ennek az elméletnek az alátámasztására azt hozta, hogy az ottományi és Gáva kultúra korszaka között ott nem mutatható ki más típusú leletanyag. A bronzkori kultúrák töretlen fejlődését tételezte fel a Bánát területén is. Itt azonbon bizonyító anyag is van, a cruceni és bodai temetők leletei. A cruceni temető első szakasza még a vattina kultúrához tartozik, míg a második leletein már a halomsíros kultúra hatása tükröződik. Kora Reinecke BB—BD periódus. A bobd^i temető kezdete a Cruceni I-gyel párhuzamos, míg a Bobda II. leletanyagában már a Gáva kultúra kerámiaformáira emlékeztető edénytípusok vannak. így ez a Reinecke BD—HA korszakokba tartozik. K. Horedt szerint azonban a Cruceni-bobdai temetőket hátrahagyó népcso-