A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

BODGÁL Ferenc: Kovácsok lógyógyítása

A KOVÁCSOK LÖGYÓGYlTÁSA 471 98. A' melly lónak csepeg a vizellete. Veres baj-fű magot, betonica-magot, gyömbért törd-meg, és tölts reá bor eczetet, és főzd-meg jól, jó melegen annakutánna a lónak a torkába töltsed, megállítja a csöpögést. K. NEM ESZIK, NEM HÍZIK, NEM GANÉJOL, FÁZIK 99. A' melly ló nem ehetik. Keress foghagymát, borsot, törd-öszve erőssen, és ezzel kend a lónak a fogát erőssen napjában kétszer vagy háromszor, meglátod, hog3^ ehetik. 100. A' melly ló nem hizhatik. Szedj egy fél marok Isten-fáját (Artemisia abrotanum), mozsárban törd meg mindenestől, tölts eczetet reá, és szűrd meg, és hogy ha megszál, töltsd a lónak a torkába. És 15 napra meghizik, a benne való férget is megöli. 101. Mikor a ló nem ganéjolhatik. Csinálj jó szappanos vizet, s vakard által, töltsd a ló torkába, meggyógyul. 102. A' melly ló igen fázik. Azon lónak ha csöpög is az orra, annak a nyakán való erét két felől meg kell vágni, és meggyógyul. 103. Ha a ló nem ehetik és nem ismered a nyavalyályát. A fejér ürmöt (Artemisia) törd meg jól erősen; tölts reá erős eczetet, sózd meg erőssen, facsard ki ruhán által a levét, töröld meg jól a homlokát, és fújj az orrába, meggyógyul. L. HERÉJE VAN, SÖRÉNY HIBA 108. A' melly lónak heréje vagyon. A zabolát keverd ember-ganéjba, és vesd szájába jól, és ülj fel a hátára, és nyargald-meg csak könnyen alá s fel meg-gyógyul, és a nyargalás után fogd-fel a farkát és egy rontsával üss hármast rajta jól, hogy hánnya el a hazugnak-valót. 105. A' melly lónak serénye, avagy farka elmellyed. Mennyel, a kövér kappannak a kövérivei, keményen meg kell kenni, meggyógyul. A csízióban felsorolt sokféle betegséget, illetve több mint százféle gyógyítási mód egyrészét még a későbbiekben: is használják, egyes gyógymódokról még a közelmúltból is vannak adataink.

28 A hagyományos gyógymódok mellett azonban mindinkább tért hódítanak a kor színvonalán álló, könyvekből tan|ult gyógymódok. Növekedik a „baromorvosi" iskolát végzett, szakkönyveket tanulmányozó kovácsok száma. 1865-ben Miskolcon egy kovácsmester mint „kiképzett s oklevelezett állat orvos" ajánlja szolgálatait a lakosságnak.

29 (2. kép) Sajószentpéteren az 1860-as években Mareczák Sándor kovácsmester dolgozik. Hagyatékában a következő könyveket találjuk: Gyarmati Sándor: A Falusi Baromorvos. Kassán, 1832., Dr. Wágenfeld: Általános baromorvoslási könyv. A hatodik kiadásból fordítá Mihálka Antal, Pesten, 1848. Közönséges Baromorvosi könyv. Kiadta egy nagytapasztalású baromorvos. Kassán, 1836.

30 (3. kép)