A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

46 KEMENCZEI TIBOR Oroszország őskoráról írt könyvében T. Sulimirski Moldava, Bessarabia, Dél-Podolia kora hallstattkori leletanyagát egyaránt a Goligrád kultúra keretében tárgyalta, ellentétben a szovjet kutatással, nem téve különbséget az egyes területekről származó leletek között. A kultúra kezdetének idejét az i. e. XI. században szabta meg két Peschiera típusú fibula alapján, amelyeket a Novosiolka Kostiakova goligrádi típusú település ásatásakor találtak. Vitatottnak tartja a Goligrád kultúra eredetét, s Svesnyikov véleményét idézte a magyar alföldről kiindult, s a Kárpátokon áthaladt népmozgással kapcsolatban. Emellett a tripoljei és goligrádi kultúra településformáját, kerámiaművességét is hasonlónak tartotta. A nyugati hatás bizonyítékaként Sulimirski a Podoliában talált magyar típusú bronztárgyakat említette. Szerinte a VIII. században a Közép-Dnyeper vidékéről támadás érte a goligrádi kultúra lakosságát, s bár ezt visszaverték, fokozatos hanyatlás következett be, amit a Wysocko kultúra benyomulása Podolia területére is bizonyít. A továbbra is fennállt nyugati kapcsolatokat egy Villanova típusú bronzsisak előkerülése tanúsítja Krzemiennánál. A Goligrád kultúra végét a michalkovói kincslelet földbekerülése adja meg, amelyet a szkíták támadása elől rejtettek el 600 körül.

50 A mai Románia területén a Gáva kultúra leleteivel rokon emlékanyag kutatása már igen korán megindult. A század elején Erdélyben, Marosvásárhelyen került elő egy szép, gávai típusú urna, amelyet Kovács István az i. e. X—

IX. századra keltezett.

51 1925-ben D. Popescu közölt Erdélyből, Lechin^a Muresről (Marosiékence) igen jellegzetes gávai típusú telepanyagot, többek között hullámvonalas díszítésű edénytöredékeket, kis állatszobrocskákat. Ugyanekkor adta közre V. Christescu a boiani telep ásatásának leleteit, amelyek között hallstattkori kerámiát is találunk.

52 Románia őskoráról írt összefoglaló munkájában J. Nestor a BordeiHerestrau lelőhely után nevezte el a hallstattkori leleteket. Ide sorolta a marosvásárhelyi, dubováci urnákat és a Boian B település megfelelő rétegeit. Ezt a kultúrát egészen a szkítakorig keltezte. Valószínűnek tartotta, hogy a Bánátban és Északnyugat-Szerbiában otthonos Klicevac kultúra urnatípusa lehetett a villanova forma elődje. Az utóbbi kialakulásának folyamatát Nestor szerint legjobban a dubováci kerámialeletek tükrözik. Ebbe a körbe sorolta a pécskai bronz kincsleletet is, amelyet a zagyvapálfalvi urnatemető urnáival hasonlított össze. Véleménye szerint a kettős kónikus urnák változatai az Al-Duna vidékén sokfelé készülhettek.™ Erdély területéről Roska Márton is közreadott néhány bronzkorvégi kerámialeletet (Pécska, Valea lui Mihai).

M A romániai hallstattkor kutatása az 1950-es évek végétől kezdett jelentősebb eredményeket hozni. Először kisebb anyagpublikációk jelentek meg, majd nagyobb munkák foglalkoztak a korszak alapvető időrendi és történeti problémáival.

50 Erdély bronzkorának legfontosabb kérdéseit tárgyaló dolgozatában D. Popescu a Hallstatt A—B periódusokban határozta meg a Lechinta de Mures (Maroslekence) mellett 1951-ben végzett telepásatás leleteinek korát.