A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

SELMECZI KOVÁCS Attila: Torkos csűrök Észak-Borsodban

450 SELMECZI KOVÁCS ATTILA a cséphadaró ne ütközzék bele a tetőgerendákba.

39 A torkos csűr tágas folyosótere a lovakkal való nyomtatás számára is igen előnyös volt. A Hangony vidékén, a Bódva völgyéig szokásban volt a csűr alatti nyomtatás. A munkát leginkább 2 lóval végezték, amelyeket egymás mellé kötve körkörösen járattak a szérűre elterített kibontott gabonakévéken, az ágyáson/'

0 Nyomtatásra különösen alkalmas volt a négyágú torkos csűr, amelynek szérűje elöl és hátul is torokrésszel volt kibővítve. Ilyen alaprajzi formára Gömörszőlősön még emlékeznek, amely alatt két csoportban nyomtattak két-két lóval. Az ágyásokat egymás mellé az épület közepéig terítették el, és egymás mellett járatták rajta a lovakat. A csűr alapvető gazdasági szerepkörének betöltésére legalkalmasabb épületszerkezetű torkos csűrtípus régen a nagybirtok gazdálkodásának is jellegeztes gazdasági épülete volt. Még a múlt században épített uradalmi csűrök nagy részét kiemelkedő csűrtorokkal, tágas kapubejárattal fából és ásványi eredetű anyagból egyaránt építették.

41 Az uradalmi torkos csűrök jóval nagyobb méretűek voltak, mint a parasztgazdaságok épületei, azonban a szerkezeti, formai kiképzésük szinte azonos volt, ami az épületek közötti kapcsolatra utal. Feltehető, hogy a gazdag parasztok a nagybirtok épületeinek mintájára építették torkos csűrjeiket, ezzel is hangsúlyozva vagyoni elkülönülésüket; de a paraszti gazdálkodásban ez a régóta élő hagyományos csűrforma is teret hódított, szerkezeti alkalmassága miatt, a nagybirtok gazdasági építkezésében. A torkos csűr bejárati megoldása kapcsolatban áll az egyszerűbb kiképzésű, egyenes ereszvonalú csűrökön alkalmazott ícppeníővel is. Az alacsonyabb ereszmagasságú épületek bejáratának növelését úgy oldották meg, hogy a folyosó bejárati részénél a koszorúgerendát megszakították, és helyette mozgatható tetőrészt, leppentőt iktattak be. A leppentő keretbe foglalt fedélrész volt, amelynek felső oldalát a koszorúfa fölé iktatott közbeeső gerendára, a kisszelemenre kapcsolták, hogy fel lehessen emelni, ha a megrakott szekér a csűr alá állt. A régi zsúpfedeles csűrökön leppentőt egész Borsodban alkalmaztak, használata széles területen elterjedt/'

2 A csűrtorok és a leppentő között nemcsak funkcionális, hanem szerkezeti kapcsolat is megmutatkozik, amelyre a két megoldás közé eső épületformák