A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

SELMECZI KOVÁCS Attila: Torkos csűrök Észak-Borsodban

TORKOS CSŰRÖK ÉSZAK-BORSODBAN 451 előfordulása utal (13. kép). Ez a bejárati kiképzés elsősorban funkcionális szempontból indokolt. Azonban az épület bejárata feletti leppentőt az ereszvonalhoz viszonyítva a szokásostól eltérően magasra emelték, és kissé előrehozták. Az így szerkesztett leppentő morfológiai rokonságot mutat a csűrtorok kiképzésével/

13 A példák alapján az észak-borsodi parasztgazdaságok torkos csűrjei kapcsolatban álltak a nagybirtokok jellegzetes csűrformáival, de a kisebb gazdaságok egyszerűbb szerkesztésű leppentős csűrjeivel is. A kapcsolat a gazdasági épületek funkcionális kihasználásából következő szerkezeti alkalmasságból ered. A torkos csűrök építésének hagyománya a gazdasági építkezés egyik jellegzetes elemét őrizte meg Észak-Borsodban. Az észak-nyugati fekvésű iparosodott falvak csűrös építkezése a századforduló után egyedülálló módon felelevenítette a torkos csűrök építésének szokását, létrehozva egy sajátos építésmódot, amely jól ötvözte a hagyományos formai elemeket az új építőanyag felhasználásából származó szerkezeti, statikai eljárásokkal. Mindez a feledésbe merülő, egykor elterjedt, jellegzetes torkos csűrforma megőrzését, továbbélését segítette elő.