A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

A GÁVA KULTÜRA LELETEI A MISKOLCI MÚZEUMBAN 43 A csehszlovák régészeti kutatásban J. Solle vezette be a Gáva kultúra elnevezést, s írtaié ennek legjellemzőbb kerámiatípusát.

30 L. Hajek a Barca I. településen feltárt, s a Gáva kultúra leletanyagát tartalmazó gödröket, valamint a somotori Hallstatt B periódusból származó leleteket a pilinyi kultúra hagyatékának tartotta.

31 A Bárcán feltárt gávai típusú edényekkel É. Jilkova a pilinyi kultúra ottani temetőjének záródását keltezte.

32 Kelet-Szlovákia legfontosabb kora hallstattkori leletanyaga Somotoron került elő. Először I. Pleinerova és H. Olmarova publikált innen hamvasztásos sírokból származó urnákat, amelyeket Este II. és a Dálj-i urnatemetőkből származó kerámialeletekkel hasonlítottak össze és a Hallstatt B—C periódusokba kelteztek,

33 Ugyanerről a lelőhelyről J. Pastor telepleleteket közölt, amelyek korát a Hallstott A korszaktól a szkita periódusig tartó időszakban határozta meg.

34 Ezek között a Gáva kultúra agyagművességére igen jellemző karéjos szélű, bekarcolt hullámvonalakkal díszített tálak, csuprok is előfordulnak. Fontos keltező értékűek a somotori telepen talált rovátkolt díszű arany karperecek, amelyeknek párhuzamát a Hallstatt B

L korú bardoci és tiszakarádi kincsleletekből ismerjük.

35 Ugyancsak onnan előkerült egy ugyanebből az időszakból származó bronz kincslelet is.

30 A Kelet-Szlovákia régészetét összefoglaló kötetben J. Paulik a Gáva kultúra kialakulási területének Erdélyt, fejlődésének alapjaként pedig a későottományi kultúrát határozta meg. Kelet-Szlovákiában a déli területeken fordulnak elő lelőhelyei, s azok között a legjellemzőbb a somotori hegyi telep. A Hallstatt B korszakban Kelet-Szlovákiában a lausitzi kultúra népe (Bracovce, Kehnec), majd Kislengyelországból nyugat-kárpáti lakosság nyomult be. A különböző összetevőkből kialakult népesség kultúráját nevezte J. Paulik Somotor típusnak. Véleménye szerint a Gáva kultúra népessége között kimmerek is voltak.

37 J. Paulik a Gáva kultúra kelet-szlovákiai emlékanyagáról egy összefoglaló tanulmányt is írt. Ebben a jellegzetes „koravillanova" típusú urnaforma használati idejét a Reinecke BD—HA—HB periódusokban szabta meg. A kísérőleletek figyelmen kívül hagyásával két altípusra osztotta ezt az urnaformát, s tipológiai alapon kronológiai különbségeket állított fel az egyes változatok között. Előzményeit a későottományi és a déli Vattina— Vrsec—Cirna kultúra emlékanyagában kereste. Déli eredetűnek határozta meg a Gáva kultúra néhány más kerámiaformáját is. A kultúra kibontakozásának idejét a Reinecke BD periódusra helyezte. Ebben a korban a korai Gáva kultúra hatást gyakorolt a nyugat-kárpát-medencei elő-Caka kultúrára, s ezzel megindította a Caka kultúra kibontakozását. Ugyanekkor változást okozott a felvidéki pilinyi kultúra fejlődésében is, s ez később a Kyjatice kultúra kialakulásához vezetett. Ezután a nyugat-kárpát-medencei népcsoportok expanziója érte a Gáva kultúra területét (csorvai temető fiatalabb fázisa). A Hallstatt A periódus végén ismét a Gáva kultúra terjeszkedése figyelhető meg a Kárpátoktól keletre és délre (Kárpát-alja, Oltania, Moldva). Erre a korszakra tehetőek az észak-itáliai gávai típushoz hasonló urnák és a Nyugat-Kárpát-medencében megjelent gávai elemek.