A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)
KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban
42 KEMENCZEI TIBOR Délkelet-Magyarország, Északkelet-Jugoszlávia és Erdély területén kereste. A Bánát—Maros területéről ennek az urnatípusnak használata eljutott Északnyugat-Magyarország, Szlovákia, Erdély, Olténia területére, a Balkán félszigetre és Itáliába is. Északkelet-Magyarországon a Gáva—Muhi csoport emlékanyagából ismert. Itáliába a korai villanova időkben kisebb, északról dél felé vonuló népcsoportok vitték magukkal. Északkelet-Magyarországon használata még a Hallstatt B periódus végén, HC elején is tartott." 3 Részletesen tárgyalta a protovillanova urna kérdését Trógmayer Ottó is. Tagadva ennek itáliai összefüggéseit, pszeudovillanova típusnak nevezte. A Gáva kultúra emlékanyagán kívül ez a forma a dél-alföldi csorvai csoport lelőhelyein is előkerült. Oda az egykorú Dubovác—Zutó Brdo csoportok délebbre fekvő területéről került, ahol a halomsíros kultúra vándorlása után is használatban maradt ez az urnaforma. 24 Egy másik cikkében Trógmayer Ottó, hasonlóan mint korábban Párducz Mihály, 2 ' a csorvai, gávai kerámiaformák szerepére a szkítakori kerámiamüvesség kialakításában hívta fel a figyelmet. 20 Kalicz Nándor a Heves megyei régészeti leleteket tárgyalva, a Gáva kultúra emlékei közé osztotta be az arról a területről származó Hallstatt A—B kori leletanyagot. 2 ' Valójában ez a Kyjatice kultúra népének hagyatéka. A kelet-kárpát-medencei későbronzkor kérdéseivel Foltiny István két tanulmányában is foglalkozott. Négy csoportot különböztetett meg. A Gáva csoport Kárpát-Ukrajnában, Északkelet-Magyarországon, Kelet-Szlovákiában és Északnyugat-Romániában, a Pécska-késő vattinai csoport Délkelet-Magyarországon, a Bánátban, Erdélyben, Dél-Bácskában és Syrmiában, a Dubovác—Zuto Brdo csoport az Al-Duna mellett, a Reci csoport Délkelet-Erdélyben terjedt el. Kerámiaművességük jellegzetes típusának a pszeudovillanova urnaformát tartotta, amelynek több időrendileg és területileg eltérő variánsát különböztette meg. Ezeket a Reinecke BD—HA— HB periódusokra keltezte, összefüggésüket az itáliai protovillanova urnákkal határozottan tagadta. Az egyes csoportok keletkezésében a területüknek megfelelő bronzkori kultúrák (Füzesabony, Egyek, Berkesz—Demecser, Noa, Felsőszőcs, Ottomány, Wiettenberg, Vattina, Girla-Mare, Dubovác, Vatya) játszottak szerepet. 28 M. Gimbutás a Tisza csoport név alatt foglalta össze a Gáva és rokon kultúrák leletanyagát. A csoport kialakulását a helyi bronzkori kultúrák fokozatos fejlődése eredményének tartotta, s ebben jelentős szerepet tulajdonított a pilinyi kultúrának. Első szakaszát az urnamezős I. periódussal tartotta egykorúnak, s a sajógömöri kincs kardjai alapján a későhellási III. B—C periódusokkal párhuzamosítva az i. e. 1250—1200-as évekre keltezte. Részletesen foglalkozott M. Gimbutás a Földközi-tenger keleti medencéjét és az Appennini félszigetet érintő nagy vándorlás kérdésével, amelyben véleménye szerint részt vett a Tisza csoport népe is. A nagy vándorlás népei közül a phrygiaiakat azonosította a keleti Kárpát-medence későbronzkori lakóival. 29
