A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KEMENCZEI Tibor: A gávai kultúra leletei a miskolci múzemban

A GÁVA KULTÚRA LELETEI A MISKOLCI MÚZEUMBAN 41 Kenézlő-Gicepart, Fazekaszug, Botzás lapos; 28. Viss-Kenderföldek, Csonkadülő; 17. Zalkod—Régitemető, Csenke dűlő, Jakab domb. Szegfarka.

11 A lelőhelyekről származó anyag a MTA Régészeti Intézetében van. Meg kell említenünk, hogy a Gáva kultúrának előkerültek szórványosan leletei Észak-Magyarországon a Kyjatice kultúra elterjedési területén is. így az aggteleki barlangban árkolt bütyökdíszes urnatöredék, Borsodharsányon csupor,

12 Miskolcon és Sajószentpéteren bekarcolt vonalakkal díszített oldalrészek,

13 Aldebrőn nagy urna

14 került a napvilágra. II. A Gáva kultúra legjellemzőbb urnatípusával már akkor több kutató foglalkozott, mikor ezt az urnát készítő népcsoport más emlékanyaga jóformán ismeretlen volt. Az érdeklődés fő oka abban a formai hasonlóságban rejlett, amely a Gáva típusú és az itáliai korai villanova urnák között fennáll. V. G. Childe ezt a formai megegyezést a magyar és itáliai területek párhuzamos bronzkorvégi fejlődésével magyarázta.

15 A kérdést legrészletesebben G. v. Merhart tárgyalta, aki az itáliai protovillanova urnaforma eredetkérdésének megoldásában a dubováci, vattinai, erdélyi, macedóniai urnákra utalt.

16 Gallus Sándor szerint magyarországi népcsoportok vitték magukkal a korai villanova urnatípust Észak-Itáliába.

17 A Gáva kultúra történetének kutatása jelentősebb mértékben az utóbbi évtizedben indult meg hazánkban. Elsőként Mozsolics Amália érintette egy nagyobb összefoglaló munkájában ezt a kérdést. Megállapítása szerint a Szabolcs megyei Gáva községben talált urnákkal jellemezhető leletcsoport a bronzkor V. periódusából származik. Északkelet-Magyarországon kívül ismert még Erdélyből, Olténiából, Munténiából, Moldvából. Egyik jellemző lelete a pécskai bronz kincslelet edénye.

18 A gyulaházi—nyírkarászi bronzlelettel foglalkozó cikkében Mozsolics x\mália megállapította, hogy Északkelet-Magyarországon és Erdélyben a Gáva kultúra a felsőszőcsi, egyeki és Noa kultúrát követte a BV periódusban. A Gáva kultúra keletkezésének területét ismeretlennek tartotta, s feltételezte, hogy lokális csoportokra oszlott.

19 A Gáva kultúra nagykállói települése során talált bronz kincslelet korát Mozsolics Amália a bronzkor V periódusában határozta meg. * A tiszakarádi bronzlelet értékelése kapcsán annak a véleményének adott kifejezést, hogy a B VI periódus első fele (Hallstatt B^ már a Gáva kultúra utáni kort képviselte.

21 Bóna István a gávai típusú leleteket először a Muhi—Gáva—Dombrád kultúra keretébe vonta össze, később azonban elválasztotta ezeket a Muhi—Berkesz—Demecser típusú leletanyagtól.

22 Egy, a dunántúli váli csoport neszmélyi temetőjében talált urnával kapcsolatban Patek Erzsébet részletesen foglalkozott a Gáva kultúra jellemző „protovillanova" típusú urnájával. Ennek legkorábbi darabjait (pl. Szőreg, Szeged környéke stb.) a Hallstatt A periódusra keltezte, s eredetét