A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KILIÁN István: Latin nyelvű komédia a XVIII. század elejéről a Borsod megyei Levéltárban

386 KILIÁN ISTVÁN két magyar nyelvű dráma szövegét. Később a magyar folklór szempontjá­ból érdekesnek ígérkező latin nyelvű betlehemes játékot adtuk közre. 23 A kolligátum az erdélyi Kézdivásárhely melletti Kanta minorita iskolájá­ból való, egy-egy drámafüzet címlapján ugyanis a Catalogo Conventus Cantensis adscripust 1732. (a kantai konvent katalógusához írva 1732.) be­jegyzéseket találhattuk. Bizonyos tehát, hogy a gyűjtemény egy-egy füzete 1732-ben már Kantában volt. Az első dráma címlapján (Parentum nimius amor sui ipsius ultor — A szerfölött nagy szülői szeretet önmagát bosszul­ja meg) egy ugyancsak kantai, de más jellegű bejegyzést találtunk: A [nnlo 1738. Compositum pro Schola Cantensi ord. [inis] Min [orum] S. [ancti] Francisci Conventualium. (összeállították 1738-ban szent Ferenc konven­tuális minorita rendjének kantai iskolája számára.) Ez a darab tehát 1738­ban született, s egy ismeretlen kantai minorita munkája. Rendkívül vegye­sek a füzetben található évszámbejegyzések. A legkorábbi dátumot (1698. dec.) a Gladiátor Moschus drámafüzet első lapján olvashattuk. A legkésőbbi viszont az éppen imént idézett 1738-as bejegyzés. A legkorábbi dátumnál (1698. dec.) 1—2 évtizeddel idősebbnek tartjuk a közre is adott Jaj én hüt régentén, mint virágzóm vala kezdősorú iskoladrámát. A kolligátum te­hát olyan iskolában előadott színjátékokat tartalmaz, amelyek XVII. szá­zad utolsó negyedétől az 1738-ig terjedő időben keletkeztek. A gyűjte­ményt egyébként úgy tűnik, hogy csak a katalógusbejegyzések és a Paren­tum nimius amor sui ipsius ultor című dráma köti a Kézdivásárhely mel­letti kis falucska minorita iskolájához. A Miklós myrai püspökről szóló drámát egy belső adata Trencsénhez köti. A Gladiátor Moschus dráma Bécsben keletkezett a jezsuita iskolában, előadták Kassán ugyancsak a je­zsuitáknál, s valószínűleg innen kerülhetett le Kantába. A Declamatio de Victore ebrioso Bacchanalistica (Farsangi declamatio a részeg Victorról) című komédia végén az alábbi forrás jelzetet találtuk: Ex Ann. [alibus]. S. S. [ocietatis] J. [esu] Fland. [riae] Belg. [icae.] 2 '' (a belga-flamand Jézus Tár­saság Évkönyveiből.) Az Exile pretium posco kezdetű drámafüzet záró­lapján az alábbi tulajdonosi névbejegyzést olvashatjuk: M. [agister] Paulus Klimpfinger Syntaxist [árum] Lincensis. 1708. 20 (A syntaxisták magistere Paulus Klimpfinger Linz 1708.) A Gladiátor Moschus drámafüzet címlap­ján Hídi Gergely névaláírását találtuk meg. Hidi ugyancsak jezsuita ta­nár. 2 " Ugyanezen a címlapon a bécsi szerző is bejegyzi nevét: Ex Litteris P. [atris] Frőlich (Frőlich páter betűivel). 27 A Miklós püspökről szóló drá­mát pedig Lippai Miklós 28 vágújhelyi prépost tiszteletére adták elő Tren­csénben 1688-ban. A hely- és a személynév adatok bizonyítják, hogy egyes füzetek Linz, Bécs, Kassa, Trencsén jezsuita iskolájából valók. Kantában ezeket a jezsuita szerzők tollából született darabokat csak előadták, esetleg úgy, hogy a kor szokása szerint a szöveget aktualizálták. A Parentum nimius amor sui ipsius ultor című darabról azt állítottuk, hogy az jezsuita példa vagy példák alapján született minorita kompiláció. A Jaj én hüt régentén kezdetű moralitásjátékról az esse 29 magyar szitokszó használata miatt azt sejthetjük, hogy erdélyi szerző műve. A többi darabot sem hely­hez, sem szerzőhöz, sem iskolához nem tudtuk kötni. A kolligátum darab­jainak, összeválogatása azonban, minthogy több a profán, mint a vallásos

Next

/
Thumbnails
Contents