A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

A DIÖSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE 265 pen muzsikálni. Lakatos még rámutatott arra, hogy elődje működése kö­vetkeztében a gyártelep zenei élete programtalanná vált s a jelenlegi hely­zet komoly követelményeket támaszt az új karmesterrel szemben. A gyár­telep zenei életét át kell szervezni és a kulturális munkát teljesen új utakon járó, színvonalas, nevelő hatású zenei programmal kell végezni. 8 '' Az új karmester igyekezett ezeknek a kívánságoknak minden tekin­tetben eleget tenni. A zenekar tagjai újult erővel láttak munkához. A kar­mester ugyancsak friss erővel javítgatta, tisztítgatta a zenekar elkényel­mesedett játékát. A lelkiismeretes jó munkának nemsokára az lett az ered­ménye, hogy a zenekar könnyű zeneműsorral a Magyar Rádió kassai adójá­nak műsorán szerepelt. A második világháború hatása a zenekar működésére A zenekar eredményes működését 1941. június 22. óta hazánknak a második világháborúba való belépése nagyon meggátolta. A diósgyőri munkások politikai tevékenysége egyre több gondot okozott a rendszer helyi képviselőinek, akiknek nem jutott arra idejük, hogy a zenekarban jelentkező súrlódásokat kiküszöböljék és az eredményes működést bizto­sítsák. A háborús események sem kedveztek a zenei élet folyamatosságá­nak. Az 1942. június 2-án megkezdődött légi bombázások súlyos károkat okoztak Diósgyőrött nemcsak a gyártelepen, hanem a lakótelepen is. Mozart-est A zenekar a háborús nehézségek ellenére számos kisebb-nagyobb sze­replésen kívül néhány magas színvonalú hangversenyt rendezett. így 1942. március 21-én, Mozart halálának 150. évfordulója címen (de kissé későn, mert Mozart 1791. december 5-én halt meg) a zenekar a Kul­túrházban (azelőtt munkásétterem) hangversenyt adott. A termet teljesen megtöltötte a közönség. A hangverseny Mozart muzsika volt a javából, egyben a magyar zenei géniusz felcsillogtatása is. „A munkászenekar a lelkes, fáradhatatlan és csupa értelmes muzsikus Forrai István nevelő-vezetése alatt valóban csodálatos szépet és tökéleteset produkált. A zenekar pompás, tiszta intonációja, a fúvósok és vonósok bi­rodalmában egyaránt meglepő. Színező ereje ment minden hatásvadászat­tól; értelmes és művészi összefüggésben van a mű lelkével is, de építőmű­vészetével is. Ritmikai készségében nyoma sincs a lomposságnak. Építésé­ben alázatosan és egyszerű világossággal követi a vezető mester mindenkit sugalló ereje szerint a zeneköltőt. Tempói lendületesek, ha kell érzelmesek és igazak, ha ez a sor. Messze túl vannak a kezdők iskolaízű tempóin, skólás ritmikáján, a nehézségek előtt meg-meg torpanó döccenésein. Valóban messze benn járnak a zenekarosodás útján, ahol a szólamok már nem ke­verednek, hanem vegyülnek: önállóak ha kell, /feszülnek ha muszáj, de mindig egymásért és egymásban iparkodnak élni." 86

Next

/
Thumbnails
Contents