A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

264 ZÁDOR TIBOR hetetlen terhet jelentett volna, ezért István 1931-ben mint klarinétos katonazenészi szolgálatot vállalt és ugyanakkor a főiskolára is beiratkozott. A katonazenekarnál nagy zenekari gyakorlatra tett szert, amit később karnagyi minőségében nagyszerűen felhasznált. 1934. júniusában leszerelt és ősztől a klarinét tanszék mellett a karnagyképzőbe is mint főtanszakra beiratkozott. Továbbra is zene- és énekkari szolgálat vállalásával tartotta fenn magát. A Budapesti Hangversenyzenekarban működött és nagy karmesterek vezénylését látta. így megismerkedett Erik Kleiberrel, aki egy hangversenysorozatban Beethoven összes szimfóniáit és nagyobb zenekari műveit vezényelte. Félix Weingartner és Furtwengler vezénylése alatt is játszott, ekkor ütőhangszeren szerepelt, mert időközben az akadémián harmadik főtanszakként ezt a képesítést is megszerezte. Hazánkban a kórusművészet újabb virágzása a gazdasági világválság lezajlása után, a 30-as évek közepe táján kezdődött meg. Főképpen Bartók, Kodály, Bárdos műveivel ismerkednek meg mind az énekkarok, mind a közönség. Így különböző kórusok (Zeneművészeti Főiskola Énekkara, Palesztrina, Egyetemi Énekkar) tagjaként több ilyen ősbemutatón vett részt. Legnagyobb élménye Bartók Béla: Cantátá-jának budapesti bemutatója volt. Az ének- és zenekarokban való szereplés révén lehetővé vált, hogy a fiatal muzsikus külföldi élményekre, tapasztalatokra is szert tegyen. így jutott el többek közt Ausztriába, Németországba, Lengyelországba és Angliába. 1937-ben pedig az USA egyetemeinek meghívására a Budapesti Egyetemi Énekkarral az USA-ba is eljutott. Az amerikaiakat nagyon meglepte, hogy ezt a magasrendű művészetet műkedvelő alapon ápolják, mert addig egyetlen európai énekkar, a Doni Kozák Kórus szerepelt csak náluk, az is hivatásos minőségben. Az amerikaiak elcsodálkoztak a kis Magyarország énekkultúrájának művészi fejlettségén. A karnagyi oklevelet 1937-ben szerezte meg. A főiskola elvégzése után 1938-tól 1940-ig Ganz gyári tisztviselő volt és az ottani ének- és zenekart vezette. Majd részt vett a diósgyőri karnagyi pályázaton és 16 pályázó közül őt hívták meg a zenekar vezetésére. 1940. márciusában került Vasgyárba és júniusban megnősült. Szereplés a kassai rádióban Forraival közölték működésének megkezdése előtt, hogy azért írtak ki pályázatot és azért akartak főiskolai végzettségű karmestert a zenekar élére állítani, hogy a zenekar további fejlődését biztosítsák. A március 19-i első próbán a zenekar nevében Lakatos László köszöntötte az új karnagyot, akit a zenészek bizalmáról, őszinte ragaszkodásáról és példás fegyelméről biztosított. Elődje alatt a helytelen vezetés miatt ellentétek támadtak részben a karnagy és a zenekar, részben a tagok között, de reméli, hogy most ilyen helyzet nem fog előállni. A zenekar tagjai egyet akarnak: tökéletes fegyelemben, kartársi szeretettel együttműködve szé-