A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

A DIÓSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE 247 zenei kultúrájából, amit a vasgyár művészetért rajongó társasága önmagában önmagáért csinál s amelyben nekünk legfeljebb ilyen vendégszereplés alkalmával lehet részünk. Nem volt egyetlen szereplő a derék műkedvelő gárdában, aki ne állotta volna meg tökéletesen helyét és ne adta volna tanújelét olyan művészi öntudatnak, amely még a teljesen kifejlődött műkedvelő nívót is messze felülhaladta."

69 A másik sajtóorgánum is tárgyilagosan elismeri a vasgyáriak vezetőszerepét : ,, . . . már két ízben foglalkoztunk — írta a Magyar Jövő — részletesen ugyané darabbal kapcsolatban azzal a művészi teljesítménnyel, amit jelent ének és zene tekintetében a vasgyári műkedvelő gárda és Senger karnagy zenekara; most csak a bensőséges, nagy és őszinte siker leszögezésére szorítkozunk. Ez az együttes igazán kitűnő hanganyagot képvisel, komolyan képzett énekesnői, énekesei vannak s e mellett övék Senger tudása, tehetsége is, amely egyik főtényezője a szép sikerüknek." „Maillart vígoperájának értékesen dallamos zenéje hibátlan pontossággal szólalt meg Senger biztos keze alól a kitűnő vasgyári zenekarból. A ház zsúfolásig megtelt s nagy-nagy volt a siker."

70 A miskolci közönség fagyos magatartása feloldódott s annyira nagy volt a siker, hogy az operaelőadást két hét múlva megismételték. A vasgyári zenekar hét év után újra elérte azt a szintet, ahová már a háború előtt eljutott. Most arra kellett törekednie, hogy ezt a nívót tartani tudja. Felvetődik a kérdés: mivel magyarázható meg, hogy a zenekar egy hosszú háború után ilyen hamar kiváló teljesítményt tudott nyújtani? Ennek az a magyarázata, hogy ismét meg tudták teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek a fejlődést biztosították. Ezek a következők voltak: az anyagi alap újbóli létesítése, új zenekari szabályzat életbeléptetése, jó karmester, jó zenészek és a gyakori szereplések. Az anyagi feltétel biztosítása A háborús állapot elmúlta után a gyári munjkások a zenekar anyagi alapját újból biztosították. A vasgyár munkásai és alkalmazottai 1920. szeptember 12-én megtartott gyárértekezleten egyhangúlag elhatározták, hogy a zenekari alaphoz keresetüknek, illetve fizetésüknek háromnegyed százalékával hozzájárulnak. Kimondták még azt is, hogy eme százalékos hozzájárulást a viszonyok változásával egy újabb gyárértekezlet módosíthatja.'

71 A háromnegyed százalék megtartása azért volt indokolt, mert a munkáslétszám, amely 1919. nyarán majd 12 000 tett ki, 1920. nyarára 7800-ra csökkent, ami kb. az 1907-es létszámnak felelt meg.