A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

248 ZÁDOR TIBOR Az 1921. évi szervezeti szabályzat A zenekar és a gyár vezetősége új zenekari szervezeti szabályzatot dolgozott ki, amelyet a kereskedelemügyi miniszter, a gyár főhatósága 1921. szeptember 20-án jóváhagyott. Ezzel a szabályzattal a kor követelményeinek megfelelő keretek közé helyezték a zenekar működését. A szabályzat — összehasonlítva az előbbiekkel — bizonyos vonatkozásokban fejlődést mutat. Így a zenekar létszámát legalacsonyabban 12, legmagasabban 36 zenészben állapítja meg. A zenekari bizottság tagjainak létszámát emelte, amennyiben az eddigi tagok mellé a vasgyári munkások 2, az alkalmazottak 1 tagot delegálnak a bizottságba. Ezzel a munkások bizonyos demokratikus jogokhoz jutottak és a főképpen általuk fenntartott zenekar ügyeibe beleszólhattak. Ugyancsak a zenekari bizottság tagja lett hivatalból a Diósgyőr-Vasgyári Központi Kultúrbizottság mindenkori elnöke. Ez a zenekar feletti politikai ellenőrzést jelentette, az volt a célja, hogy elsősorban a vasgyári egyesületek szereplését és működését nevelési és nemzeti szempontból egységesen irányítsa s csak másodsorban volt célja, hogy a tartandó előadásokat szellemi nívó tekintetében felülbírálja.

72 A bizottság zenei vezetői Puky László és Senger Gusztáv voltak, ami a zenekar szempontjából megnyugtató volt. A zenészutánpótlásról való szervezett gondoskodás gondolata szintén megcsillan a szabályzat 7. §-ában, amely a zenekari bizottság kötelességévé teszi, hogy a Vasgyárban létesítendő zeneiskola alapjainak megvetésénél hathatósan működjék közre és ezt a mozgalmat megindító testületet, illetve egyletet a legteljesebb erkölcsi és szellemi támogatásban részesítse. Ugyancsak köteles a bizottság egy olyan szabályzatot összeállítani és érvénybe léptetni, amely a zenészeknek a próbák és nyilvános zene játékok, kivonulások alatt tanúsítandó magatartását részletesen körülírja s egyszersmind a szükségesnek mutatkozó megtorló intézkedéseket is tartalmazza. A szabályzat a zenészek összegszerű díjazására nem tér ki, mert ettől az időtől kezdve a zenészek díjazását a gyárfőnökség javaslatára évről évre az állami vas-, acél- és gépgyárak központi igazgatósága állapítja meg. A rendes díjakon felül a zenészek élelmezési átalány fejében közreműködési pótlékot is kapnak. Rendelkezés történt arra az esetre, ha a zenész, vagy a karmester betegsége miatt nem. vehet részt a szerepléseken és próbákon. Ilyen esetben a zenekari keresetüket csak abban az esetben kapják meg, ha betegségüket hiteles orvosi bizonyítvánnyal igazolják és ha betegségük miatt vasgyári szolgálatot sem teljesítettek. Figyelembe vették a nem helybenlakó munkások jogos igényeit is, amikor bevették az alapszabályba, hogy a szomszédos helyeken, mint Pereces, Diósgyőr, Üjdiósgyőr és Hámor területén tartandó térzenékre a zenekar évenként előre megállapított korlátolt számban díjmentesen igénybe vehető. Az egyháznak újabb kedvezményt biztosítottak, mert egyrészt az igénybevételi díjakat alacsonyabban állapították meg, másrészt az egyházi