A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

244 ZÁDOR TIBOR közül néhányan külföldre távoztak. Voltak többen olyanok is, akik az akkoriban szervezett zenekarokba távoztak el. A hiányok pótlásáról gondoskodni A zenekar fennállásának negyedszázados jubileuma Ilyen körülmények között elérkezett 1920. május 10. napja, amikor a zenekar fennállásának 25. évfordulóját megünnepelték. Valójában már 1918-ban kellett volna ezt az ünnepélyt megtartani, azonban a háborús, majd a forradalmi események ezt nem tették lehetővé, ezért elhúzódott. A zenekar negyedszázados munkásságának megünneplése május 8-án, a Jószerencse önképzőköri estélyen megkezdődött, amikor Puky László zenekondnok alkalmi beszédet mondott. Két nap múlva pedig banketteket tartottak, amelyen a vasgyári munkások és alkalmazottak igen nagy számban vettek részt, amivel a zenekar iránti szeretetüket bebizonyították. Puky László elismerő szavakkal méltatta a zenekar tagjainak áldozatos és sokszor igen fáradságos munkáját, amellyel a vasgyári dolgozók mindenirányú zenei igényeit kielígíteni igyekeznek. Idéznünk kell ezeket a mondatokat, amelyek a vasgyári zenész jellemzését a leghívebben megörökítették s amelyek a zenekar tagjaira azóta is ráillettek: „Szél, eső — mondotta Puky — hó, sár, nagy hideg, vagy tűrhetetlen hőség semmiképpen sem riasztotta vissza zenészeinket elvállalt kötelezettségük teljesítésétől, sőt nem egyszer olyankor is, amikor a zenekar létszáma alacsony volt, kétfelé osztva kellett a közreműködésekben, ki- és felvonulásokban résztvennie." „Viszont el kell azt is ismernünk, hogy voltak a zenekarnak olyan szereplései is, amikor kedvező külső körülmények közt és intenzív begyakorlás következtében oly fokú eredményeket produkáltak, amik méltán váltották ki a hallgatóságból a dicséret és elismerés jeleit. Elég talán rámutatnom zenekarunk miskolci, debreceni ,kassai, stb. hangversenyeire, amelyeken jelentős művészi eredményeket mutattak fel."

63 A zenekar létszámát s ezzel kapcsolatban erkölcsi és művészi, zenetechnikai eredményeit is nagyban befolyásolta az a kettős helyzet, amit a zenészeknek a zenekarba és egyidejűleg a vasgyár kötelékébe való tartozása jelentett, de másrészt megnehezítette a zenekari létszám biztosítását az a körülmény is, hogy a zenészeknek nemcsak a fúvós-, hanem a vonószenekar megfelelő szólamaiban is járatosnak kellett lenniük. Emiatt „a zenekar tagjainak létszáma az első világháború végéig erős ingadozást mutatott, számuk 12 és 35 között váltakozott".

VÁ Vitathatatlan, hogy az első világháború előtt a zenekarnak nagy érdeme volt a kulturális téren elért sikerekben és a gyári munkásság zenei nevelésében. A rengeteg szolgálat, szereplés igen elaprózta idejüket és erejüket, amikor azonban egy-egy fontosabb szereplés adódott, akkor művészileg olyan nagyszerűt tudtak nyújtani, hogy országos jellegű ünnepélyekre hívták meg szereplésre.