A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)
ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig
240 ZADOR TIBOR zett zenekar Senger Gusztávnak, a miskolci színház volt karnagyának vezetésével a miskolci és vasgyári színházlátogató közönséget szórakoztatta. 51 ' Büszkék is voltak zenekarukra a vasgyáriak! A háborús idők adta lehetőségeket, amelyek nagyon ritkák voltak, a zenekar mindig felhasználta a szereplésre. így a Vörös Kereszt Egyesület által a vak katonák részére egy-két alkalommal rendezett műsoros előadásokon mindig részt vett. Jól sikerült az 1915. június 3-i hangverseny, amelyen a zenekar Senger újabb szerzeményét, a Kedélyes hangulat c. egyvelegét és Wagner: Lohengrin operájából egy részletet adott elő. A régi összeállítású vonósnégyes Dvorzsák: F-dúr négyesét játszotta. Hubert: Szabadság dal-át a két énekkar zenekari kísérettel Senger vezénylete alatt énekelte, majd Senger: Kárpáti őrszem-ét mutatták be. Ennek a számnak nagy sikere volt. 57 A harctéri veszteségek miatt 1916-ban újabb nagyarányú behívások váltak szükségessé. A vasgyári kulturális intézmények, egyesületek működése a legkisebb méretűre zsugorodott össze. A háborús veszteségek a zenekart is érintették, mert tagjai közül többen elestek. Az 1916-os nagyarányú behívásokkal egyidőben a vasgyárba többszáz hadimunkást vezényeltek, akik közül a háború ideje alatt többen kisegítőként a zenekarban játszottak. A zenekar úgyszólván csak a temetéseken játszott. Vasgyárban 1917. őszétől kezdett meghonosodni az a szokás, hogy a mozielőadások műsorát a zenekar hangulatfestő zeneszámokkal kísérte. Eleinte a teljes zenekar játszott, később csak 8-10 tagú szalonzenekar végezte ezt a feladatot. Ilyen összeállításban rugalmasabb volt és a film cselekményéhez jobban tudott alkalmazkodni. Ennek az igénynek kielégítése komoly igénybevételt jelentett arra a néhány zenészre nézve, mert gazdag repertoárt kellett megtanulniuk, hogy a filmek sűrűn váltakozó jeleneteit megfelelő hangulatú zeneszámokkal tudják aláfesteni. Ez a játék erősen fejlesztette a zenészek zenei memóriáját és rögtönző készségét. A heti négy alkalommal megtartott mozielőadások pedig megteremtették annak a lehetőségét, hogy a gyári dolgozók és a zenekaruk tagjai közötti kapcsolat állandó legyen. A zenekar tagjai jó játékuk révén előadásról előadásra újból kivívták a vasgyári dolgozók megbecsülését és szeretetét. A bajokat tetézte, hogy Senger a háború vége felé betegeskedni kezdett. A korábbi sok szereplés, a sokirányú munka kifárasztotta szervezetét, amelyet a zenetanítás is alaposan igénybe vett. Vasgyárban történt letelepedése óta állandóan foglalkozott zenetanítással, egyben a miskolci zeneiskolában is tanított. Egészségi állapotának helyreállítása végett heteket, a későbbi években hónapokat töltött Bükkszentkereszten (Űjhuta). Ekkoriban kezdett erősebben italozni, ami még jobban aláásta egészségi állapotát. Mind a zenekar, mind az énekkar karnagyi tisztében szükség volt helyettesre, akik véglegesíteni szerették volna magukat. Áskálódások kezdődtek meg Senger ellen, aminek az lett a következménye, hogy a háború befejezése után a Jószerencsénél karnagyi állását elvesztette.
