A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

A DIÖSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE 225 razenét, Gyakran szerepeltek a Borsod—Miskolczi Közművelődési Egyesület rendezvényein. A vasgyári és miskolci kamarazenészek 1911-ben létrehozták a „Miskolc—Diósgyőr-Vasgyári Kamarazene Egyesület"-et, amelynek vezetői Puky László és a miskolci Pazar István lettek. ,,Az egyesület célja a kamarazene elméleti és gyakorlati művelése és népszerűsítése", — írja az 1913-ban nyomtatásban megjelent alapszabály.

32 Az egyesület kéthetenként zenés összejöveteleket tartott, hogy a zenekedvelő egyéneknek alkalmat nyújtson a kamarazene megértésére és művelésére. Az egyesület célul tűzte ki még a zenei szakkérdések megbeszélését, szaklapok járatását és szakkönyvek beszerzését. Az egyesület működése 44 működő taggal indult meg. A házi estélyeken kívül most már nyilvános estélyeket, illetőleg hangversenyeket kezdtek rendezni, amelyeket főleg Miskolcon tartottak meg. Vasgyárban alig volt ilyen hangverseny s egy-két kivételtől eltekintve valamennyit a Kaszinó nagytermében a mérnök és tisztviselő családok részére tartották meg. A munkásosztály tagjai igen ritkán hallgathatták meg a kitűnő vasgyári vonósnégyes játékát, pedig Miskolcon — felváltva az ottaniakkal — kéthetenként rendeztek hangversenyeket. A vasgyári zenekar tagjai is csak ilyenkor hallhatták őket és tanulhattak tőlük. A vasgyári kamarazene egyesületnek közvetlen hatása alig volt a vasgyári munkások zenei műveltségének fejlesztésére, bár a vasgyári első operaelőadás alkalmával annnak sikere érdekében ők is beültek a zenekarba. Közvetett hatásuk azonban a gyári zenei élet fejlődése szempontjából mégis nagy jelentőségű, de erről később fogunk szólni. Az első virágzás kora 1911—1914 A századeleji gazdasági válság lassan elmúlt és 1906-ban a gyári doldolgozók száma újra elérte az 1900-as 6100 főt.

33 Az élet vidámabb lett, a zenekar szereplései megszaporodtak. ,,A zenekar a közönség szórakoztatására és egyéb alkalmakat is beleszámítva 120—130-szor lép fel évenként", állítja a gyár egyik jelentése.

34 Ebben nincs benne a próbák száma. A zenekart tehát sokat foglalkoztatták, erre megvolt az anyagi lehetőség, mert 1906 tavaszán a zenealap vagyona 32 000 K, a leltár értéke pedig közel 12 000 Korona. A zenealap bevétele havonként 1200 K, kiadása pedig 1100 K. Ilyen anyagi megalapozottság mellett kitűnő együttest lehetett összehozni. A vasgyári zenekar már a korábbi években ideköltözött külföldi, majd főleg a miskolci, a kassai katonazenekarokból leszerelt és a gyárhoz szegődött, jóképességű zenészekkel igen megerősödött. Létszáma 30 fölé emelkedett és a hangszerek összetétele szerint nagyszerű fúvós, illetőleg szimfonikus zenekarrá fejlődött. A színjátszás is egyre nagyobb igényeket támasztott a zenekarral szemben, amely ezeknek a követelményeknek mindig nagyszerűen megfelelt. A zenekar technikai készsége igen fejlett, hangszíne, hangereje (5