A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

A BORSOD-MISKOLCZI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS MÜZEUM EGYESÜLET 191 támogatást kérünk a köz- és magánhivatalnokok tekintélyes karától. Dr. Markó László elnök, Szekeres János titkár. A zenekar pedig nemcsak a színigazgató érdeke volt, hanem a városé. Az Egyesület elnöksége 1911. május 24-én beadvánnyal fordult a VKM miniszterhez, amelyben állandó támogatást kér a zenekarnak. A kormány támogatása életkérdést jelentett, hiszen nemcsák Miskolc igényeit kívánták szolgálni, hanem állandó zenekarként egész Felső-Magyarországét. Ismét erőteljes és céltudatos szándék: Miskolcot kultúrcentrummá fejleszteni. A miniszter válasza meg is érkezett:

66 ,,a BMKE Elnökségének folyó évi május 24-i kelettel hozzám intézett beadványában megjelölt zeneművészeti programjának megvalósítása érdekében hajlandó vagyok az Egyesületet támogatásban részesíteni. Ezúttal 600 koronát helyezek kilátásba, mely összeg utalványozása felől január hóban intézkedem. A következő évekre nézve is szívesen tartom fönn hajlandóságomat, feltéve, hogy az Egyesület rászolgál működésével a támogatásra." A zenekar működése úgylátszik megfelelt a várakozásnak, mert az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia is felfigyelt rá.

67 ,,Az Egyesület által fenntartott zenekar működését kezdettől fogva élénk érdeklődéssel kísértük, és a miniszteri biztos kedvező jelentései alapján jogos reménnyel várjuk, hogy az Egyesület buzgó kezdeményezése elő fogja segíteni az állandó városi zenekar talaját. Mihalovich Ödön főigazgató, Moravcsik titkár. Az Egyesületnek sokat kellett tehát küzdenie azért, hogy Miskolcnak városhoz méltó zenekara legyen. Ez az erőfeszítés mint láttuk, sikerekkel és kudarcokkal váltakozott, De mindig segítséget jelentett a közeli vasgyári zenekar, amely megalakulásától — 1893 — megszakítás nélkül, évtizedeken át működött.

68 A zenei tevékenységet mindvégig színvonalas igényesség jellemezte. Ezt biztosították a zeneiskola tanárai. Ezért vállalkozhattak vendégszereplésekre is. 1912-ben már mint 54 tagú filharmonikus zenekar adtak hangversenyt kassán.

69 Segítséget ezúttal is a diósgyőr-vasgyári zenekartól kaptak. A kassai hangversenyen beköszöntőt mondott dr. Kovács József, felolvasott Balogh Bertalan. A zenekar Farkas: Szerenád ját, Grieg: Az utolsó tavasz című művét. Hándel: Svitjét és Schubert: h-moll szimfóniáját adta elő. Dr. Katona Lászlóné Beethoven: Ah perfido áriáját énekelte. Vezényelt Szent-Gály Gyula. A zenekari hangversenyeken kívül nagy gondot fordítottak a kamarazene ápolására is. Hosszú évek folyamán számtalan kamaraestély, matiné hangzott el a megyeháza, a városháza, a Korona Szálló és a Képes szálloda nagytermében. A kamarazene-hangversenyeken ismertették a szerzőket, a korbeli zenei viszonyokat, a szerzők helyét a zeneirodalomban, és a bemutatott szerzeményeket. Az iskolán kívüli oktatásnak új nemét, a szemléltető zenetörténeti oktatást vezették tehát be. Tervezték és tartottak nép- és ifjúsági hangversenyeket is. A zenei élet kialakításához szükséges a helybeli zenei élet megteremtése, de nem nélkülözhetik vendégművészek meghívását sem. Erre is gondjuk volt. Szerepelt itt a már említett Kassai vonósnégyes, Eibenschütz Dóra drezdai operaénekesnő, Sándor Erzsi a magyar Operaház híres éne-