A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

192 VARGÁNE ZALÁN IRÉN kesnője, Kóczián János hegedűművész, az Országos Szimfonikus Zenekar, Hubay Jenő és más neves művészek. Az Egyesület irattárában számos meghívót találhatunk, amelyeken az előadott műveket ismertetik. Hangulatos, kissé irodalmi ízű hangversenykalauzok voltak ezek az ismertetők, de a maguk idejében mégis nagy szolgálatot tettek. A hangversenyek rendezése az Egyesülettől tetemes anyagi áldozatokat követelt. Egy-egy híres művész lehozatala az amúgy is szűkös körülmények között nagy kockázattal járt. Végeredményben a jegyek magas ára miatt a látogatottság is veszélybe kerülhetett. Balogh Bertalan, a már többször idézett munkájában a Magyar Nemzeti Közművelődésben 1905-ben felvázolt elképzeléseit 1913-ban megvalósíthatónak tartotta. A zeneiskola művésztanárokkal erősödött, Haydú Istvánnal, aki Berlinben végzett, Rákos Arnolddal, aki Genfben tanult. Rendelkeztek zenekarral, nagy tapasztalatot szerzett a szervezésben ő maga is, és az Egyesület is nagy tekintélynek örvendett. Már 1905-ben vándorhangversenyeket ajánlott és ezt most megvalósítani törekedett. Ismert alapossága szerint előzőleg levélben megkereste a felvidéki városokat, tájékoztatást kért arra vonatkozóan, milyen befogadóképességű hangversenyteremmel rendelkeznek, milyen közönségre számíthatnak, mennyi bevételre. A városok lelkiismeretesen válaszoltak. 1913. április 20-án Miskolcon egy tájékoztató megbeszélést tartottak, amelyen körvonalazták a Felvidéki Zeneszövetség eszméjét. Ezt követte Kassán szeptember 21-én egy másik megbeszélés, amelyen jelen voltak Miskolc részéről Balogh Bertalan, Szent-Gály Gyula, Haydú István, Koller Ferenc, Rákos Arnold, dr. Valentinyi Sámuel, Becht József, az eperjesi Széchenyi-kör képviseletében, dr. Isépy Tihamér a Zemplén megyei Kazinczy-kör képviseletében, dr. Eöttvényi Nagy Olivér, dr. Kardos Gyula, Iványi Antal, Bartai Oszkár, Fodor Sándor, Herbai Ferenc, Kövér Dezső, Szepesi Miksa a kassai Kazinczy-kört képviselték. Az előzetes elképzelések szerint a hangverseny rendezés alapjához Kassa 700 koronával, Eperjes 550 koronával, Sátoraljaújhely 500 koronával, Eger 500-zal, Miskolc 800 koronával járul hozzá. Ezen az értekezleten kifejtette Balogh: „az impresszáriók egyre duzzasztják pénztárcáikat és megzsarolják a közönséget. Minket nem vezet anyagi érdek, hanem a kultúra önzetlen iszolgálata. Miért ne alapíthatna néhány földrajzilag közelfekvő város ilyen irodát, amely közvetlen szerződne a művészekkel és a hasznot visszaadná a művelt közönségnek. A mi szövetségünk alkalmat adna igazi művészet pártolására, aránylag olcsó jegyek mellett." Kassa nemsokára írásban hivatalosan válaszol.

71 „Körünk, folyó (X. hó) hó 10-én tartott választmányi ülésén az igen tisztelt társegyesület által inaugurált hangversenyszövetség kérdését megtárgyalta, nagy örömmel csatlakozott a mozgalomhoz s amennyiben a terv valóra válik és a rendezést az igen tisztelt társegyesület vállalja — hogy közreműködő erőkről gondoskodik — hajlandó 400 korona erejéig saját hangverseny kockázatát vállalni, megjegyezve, hogy egyelőre egy évadban 2 hangversenyt lehetőleg november—december és január—februárban óhajt itt Kassán rendezni.