A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

169 A BORSOD-MISKOLCZI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS MÜZEUM EGYESÜLET KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN Hálás és illő feladatot végzünk el, amidőn e nagymúltú városunk és megyénk közművelődésében a század elejétől nagy szerepet játszó Egyesület történetéről, munkájáról, küzdelmeiről és sikereiről szólunk. Nem egy volt a többi egyesület között, hanem az a fontos és megalapozó intézmény, amely lerakta városunk közművelődésének alapjait, harcolt az ismeretek terjesztéséért, a művészetek felvirágoztatásáért. Fáradhatatlanul nevelte és tanította a megye és város közönségét. Nagy jelenőségű kezdeményezései révén — nem egyszer példát mutatva — Miskolcot bekapcsolta az ország szellemi vérkeringésébe. Ma is köszönet azoknak a lelkes, sok áldozatot vállaló miskolci polgároknak, akik méltatlanul elfeledve, oly sok nehézség között is küzdöttek a ,,város kultúrai szintjének emeléséért.". Példájuk ma is lelkesítő és a mind máig megmaradt gondok között is biztató. Már akkor örökül hagyták, hogy megyénknek és városunknak tartalommal szükséges pótolni a hiányzó tárgyi feltételeket. A népművelés helyzete az első világháborúig Az 1870-es években az országban valóságos közművelődési mozgalom indult meg. Sorra alakulnak meg a múzeumi és könyvtáregyesületek.

1 Fellendült a műkedvelés, a színjátszás és dalárda szervezés. A hivatalos, állami elgondolás olyan népművelés megvalósítását óhajtotta, amely a társadalom ,,vezető rétegeiből, a középosztályból sugárzik lefelé". Az 1890-es év fordulópont a magyar népművelés történetében, új korszakot nyit meg. Megalakul a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely harcot indít a dolgozók művelődéséért. A kultuszkormányzat megindítja, megszervezi, egyedülivé teszi a hivatalos, az uralkodó osztálynak megfelelő népművelést. A nemzetiségi népművelés sikerei kényszerítették a magyar társadalmat arra, hogy törődjék a népműveléssel, és a népművelés eszközeivel is magyarosítson. Megalakulnak a Közművelődési Egyesületek. 1882-ben a Felvidéki Magyar Közművelődésügyi Egyesület Nyitra központtal, három év múlva az egyik legnagyobb: az Erdélyrészi Magyar Közművelődés Egyesület és utoljára 1904-ben a Dél-Magyarországi Magyar Közművelődés Egyesület.