A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KATONA Imre: Újabb adatok a miskolci kőedény- és porcelángyár történetéhez

ADATOK A MISKOLCI KÖEDÉNYGYÁR TÖRTÉNETÉHEZ 131 lentenek a kőedény és a porcelán között, összetételükben ugyan már domináns elem a kaolin, de még mindig a megszokottnál magasabb arányban van benne a kőedény alapanyagát alkotó hozzátétanyag, mint például homok, vagy kovakő. A kőedénykészítés és alapanyagai. A porcelán mellett nem szakadt félbe a kőedény tárgyak készítése sem Miskolcon. A porcelán megjelenésének évében is készítettek kőedényt, méghozzá ugyanolyan jeggyel, mint amilyent a kőedényeken találunk. A kőedény alapanyagát többféle agyag és békasó alkotja. Természetes, hogy a fehéredények készítéséhez fehérre égő agyagot kell beszerezniük. A többféle agyagnemek közül az egyik legjobb „találtatik a tapolcai hévvízfürdő völgyében." Egyébként — mint ezt a Hetilapból

62 olvashatjuk — ..innen hordatják az agyagot" a miskolcon kívül a „telkibányai és apátfaiusi gyárak is. A diósgyőri határban (a téglaház mellett) előforduló fehér fövényből tűzálló téglákat készítettek az égetőkemenczéhez és ugyanakkor az edelényi cukorgyárhoz is." A diósgyőri kamarauradalom hirdetéseiben 1837-től szerepel az az „Agyagbánya", mely a diósgyőri téglaház mellett van, és amelynek agyaga „a porczellán gyár szükségére alkalmas." A Mildner—Gráfl-gyár is Tapolcáról szállította a kőedénykészítéshez szükséges agyagot. Fényes Elek 1857-ben készült statisztikája szerint

63 a „legnagyobbszerű" kőedénygyárunk a miskolci" 42 rendes gyármunkást foglalatoskodtat s feldolgoznak évenként 2400 mázsa agyagot (Görömböly)Tapolczáról, 600 mázsa tűzképes homokot Békésből, 160 mázsa kavicsot Kis-Gy őrből, 58 mázsa kovaggot Kassáról. Tehát csak az agyag és a KisGyőr melletti „fehér föveny" volt helyi alapanyag, a másik két alkotórész közül egyiket a szomszédos Kassáról, a másikat pedig a távolabbi Békésről szállították. A tapolcai agyagot lexikonjaink is nyilvántartják,

6

'

1 így érthető, ha még a század 70-es, 80-as éveiben is értékes kerámiai alapanyag. Tulajdonképpen a tapolcai agyagnak tulajdonítható, hogy az egyszer 1862ben megszűnt miskolci kerámiagyártás Koós Miksa kezdeményezése révén 1884-ben újra feléled. A tapolcai agyag szép fehéresre égő színe miatt vált kőedénygyáraink egyik legfontosabb alapanyagává." A sötét színű agyagokat rendesen a benne levő korhadásnak indult szerves vagy bitumenes anyagok festik feketére. Szerves anyagok a tűzben kiégnek és ha az agyag különben alig tartalmaz vaséleget, úgy fehér vagy gyengés sárgás színű cserepet ad, pl. a tapolcai sötét színű anyagból a helybeli miskolci kőedénygyár igen szép fehér árut égetett. . ."

6o A tapolcai agyag újbóli felhasználásának gondolata Zsolnayban merült fel első ízben. A tapolcai agyag tulajdonosa, a munkácsi püspök csak akkor jutott arra az elhatározásra, hogy „az agyagot leközelebb vegyelemezteté és vállalkozót keres annak értékesítésére", amikor Zsolnay Vilmos pécsi kőedénygyárossal folytatott tárgyalásai nem vezettek eredményre. A kedvező lehetőség Koós Miksát is csábította, aki már egyébként is foglalkozott egy kőedény gyár felállításának eszméjével, megvalósításához azonban addig 9*