A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

LAJOS Árpád: A fonó folklorisztikai kutatásának problémái

360 LAJOS ÁRPAD — így dicsekszik a dalban, de aztán egytől egyig felsorolja a kifogásokat, miért nem tud megnősülni, ezért megnyugszik abban a gondolatban, hogy legjobb, ha nem nősül meg. — Ehhez hasonló az „El kéne indulni, meg kén házasodni, Csak az itt a kérdés, kit kéne elvenni..." — házasságtréfáló daltípus. Az együttdalolás megszólaltatta a fonóházban eltöltött közös esték hangulatát is: „Este van, este van, de nem minden lánynak, Csak annak az egynek, kihez hárman járnak.. ." A dramatikus jellegű fonóházi rendezvények közt a balladák dramatizálása (halálra táncoltatott lány, elátkozott lány, megesett lány, gyilkos legény balladái) régen nagyon elterjedt, közös dalolás közben a főszereplők párbeszédes daloltatásával és gesztusaival. Ezek dramatizalásának felkutatásával még nagyon adósak vagyunk. — A komédiaszerű maskarázás, maskarázások („őtöztetett", „ihesztő", „mummá", „mamusz", „pacurka", „pócirka", mórió") legszívósabban maradtak fel. Jeleneteik legtöbbször tánccal végződtek, megfelelő gyors, pattogó ütemű táncdallamokkal: „Hej rozmaring, rozmaring, Leszakadt rólam az ing, Van már nékem kedvesem, ki megvarrja az ingem." Táncvégzéskor külön kis táncdalkategória alakult ki: a maskarázók tréfás útnak indítása: „Száraz köszvény, hol vagy most, Hogy össze nem rántod most?" „Hej Böszörmény, Böszörmény, Bújjon beléd a köszvény." „Száraz köszvény bokádba, Álljon a derekadba." A fonóházi látogatások az egyes csapatok, bandák, kórusok, seregek közti kapcsolatot erősítették. Nemcsak maskarázók látogatásából álltak — ahogy erre Szendrey Zsigmond utal [21]. A látogatások résztémakörébe kell sorolnunk olyanokat is, melyek a fonóházi csemegék (főtt kukorica, ostyakalács) elkészítésével és feladásával, kínálgatásával függöttek össze. Néhol a csemegehozó csapatok felkínáló rigmusokkal is kedveskedtek. Voltak táncos látogatások maskara nélkül is. Az ifjúsági fonó végső szakasza, a fonóvégző mulatság („fonóvettetés", „mérés", „ivó" stb.) a farsangi népszokások témakörébe olvad. Ennek vizsgálatában a megszervezés mozzanatának kutatása egyenlő értékű magának a mulatságnak leírásával.