A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

BODGÁL Ferenc: A néprajzi érdeklődés szélesedése Miskolcon és Borsodban 1844-től az első világháborúig

328 BODGÁL FERENC ezen sorok jutnak eszembe homályosan, de egészen egyet sem tudok; szükséges pedig azt is tudni, hogy fogódzkodnak össze? hogy csinálnak kaput két kezekből? egy szóval a játékokat, mind a mozgás és figura, mind a mondóka szerint; ezt elégszer láthatta édes bátyám Lövőn. Remélem, megértette zavartan előadott akaratomat. Édes bátyám! mihelyest ezen levelemet veszi, azonnal tegye kérésem, és válaszát utasítsa azonnal hozzám: Tompa Mihálynak, Pesten, Vachott Imre, a pesti Divatlap szerkesztőjéhez. Tegye meg kérésem édes bátyám meggondolván azt, hogyha feldolgozása sikerül, ez a boldogság egy pár száz forintot adhat szűkölködő öccsének. Levelét 10 nap alatt szívszakadva várom; nénit igen nagyon tisztelem, nem tudom mikor látandom köves Győr kapuit és bástyáit. Isten adjon édes bátyáméknak jó egészéget és boldogságot! kívánja Pest, 10-ik jan. 1846. Igazán szerető öcscsök TOMPA MIHÁLY. Ha Károly bácsit is tudósíthatná ilyenek írására nézve, igen megköszönném" [6]. Ipolyi Arnold Magyar mithológiájához Büttner Geyza a nyitrai főtanoda 6-ik osztályos tanulója küld be Miskolc környékéről népszokásokat és babonákat, Szeremley József pedig hét népmesét 1853-ban. 1845—1880 között gyűjti a palócok szokásait, dalait Benőffy Soma (szül. 1821. Miskolc, megh. Arló 1887). Dédesen, majd Arlón lelkészkedett, s az 1848—49-es szabadságharc alatt tábori lelkész volt. Forradalmi tevékenységéért meg is büntették. Népdalokat gyűjtött Erdélyi János munkájához, majd a Kisfaludy Társaság megbízásából. „Palóc tükör" címen maradt meg kéziratos hagyatéka, mely azonban halála után elkallódott. Az egyik általa, a Sajó-völgyben gyűjtött népdalt Erdélyi közli is [7]: Szederkényi szép legényt Felakasztották szegényt. Mert a papot megölte, Most is gyászol érette. De a pap azt nem bánja, Nyugszik a föld gyomrába. Nyugszik a föld gyomrába, Tiszta fehér gatyába. A múlt századi folyóiratokban, az Életképekben, a Napkeletben, a Regélőben, a Vasárnapi Újságban, a Nép Újságjában és másutt a nép életével, szokásaival foglalkozó útirajzok, sőt kimondottan néprajzi témájú cikkek is megjelennek. Az előbbiek közül is lássunk néhány példát. Dávid: Nézzünk szét Borsod felvidékén címmel az Életképekben közli Bótáról és Mercséről a következő falucsúfolót: „.. . Velezdet... elhagyván, balra látszik a völgy, hol Bóta és Mercse, két egymással határos palócz helység fekszik. Azért említem, mivel a két faluról furcsa mondát regélnek.