A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 1»13—19-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON gyűrűztek. Búza László dr. jogakadémiai tanár a SÁROSPATAK-ban a következetlenség vádjával illette Hódossy Béla tanítóképző intézeti igazgatót. Azt hozta fel ellene, hogy korábban mind a sajtóban, mind szóbeszédben hevesen támadta a Szociáldemokrata Pártot és most, március elején belépett a pártba. Erre azt válaszolta Hódossy, hogy ő nem következetlen, mert ő mindig szociális érzésű volt, és „csakis az itteni szélsőséges és túlzó pártot támadta" [42]. Ha a helybeliek olyan szellemben csináltak volna szocializmust, mint amilyen szellem Nyisztor György beszédét hatotta át, akkor nem támadta volna „olyan vehemenciával". Érdekesen vallja be cikke végén Hódossy, hogy még nem döntött: szocialista lesz-e, vagy jobbfelé hajlik. Döntését attól teszi függővé, hogy milyen hatással lesz rá a Budapesten megtartandó „szociológiai" tanfolyam, amelyen ő részt óhajt venni. Ebbe a vitába kapcsolódott be a NÉPAKARAT is, s a „Szociális gondolkodás" című cikk szerzője maró gúnnyal állapítja meg, hogy Hódossy Béla soha nem volt szocialista, ma sem és a tanfolyam elvégzése után sem lesz az. „Igazgató Űr! Ön nem tudja még most sem, hogy a szocializmus a legridegebb osztályharc az anyagi és szellemi jólétért. Harc harci eszközökkel és harci módszerekkel" [43]. A cikk írója szerint Hódossy annyira tájékozatlan volt a szocializmus felől, hogy a forradalom első napjaiban azzal nyugtatott meg több embert: „Itt Patakon nem kell félni a zavargásoktól, mert nincsenek gyárak és nincs csőcselék." Választ vár Hódossytól arra a kérdésre, miben áll az ő bolsevizmusuk, hol van itt a túlzó irány? Talán azt minősíti annak, hogy a munkások tanítása, kulturálódása, tájékoztatása és türelemre intése, valamint a panaszfelvételek érdekében lefoglaltak egy termet a várban? Ezt megtették Budapesten is a király palotájával. Vagy talán azért bolsevikok, mert vértelen „csőcselék-bált" tudnak felmutatni és mert olyan könyvforgalmat idéztek elő, amilyet eddig Patakon nem álmodtak? Azért bolsevikiek-e, mert egymást érik az ismeretterjesztő előadások, vagy mert fellépésük óta 3000-rel több hírlap érkezik a Bodrog menti Athénbe. * Amint láttuk, az októberi polgári demokratikus forradalom után Sárospatak társadalma jelentős átalakuláson ment keresztül. Döntő többségében a régi rend kulcspozícióban levő embereiből megalakult a Nemzeti Tanács, amely demokratikusabb színezetűvé tétele céljából néhány munkást és szegényparasztot, mint szakszervezeti küldöttet is magába fogadott. Azután több szervezet képviselői is tagjai lettek a Nemzeti Tanácsnak. Az emberek tisztában voltak azzal, hogy a forradalom egy új korszak kezdetét jelenti. A Nemzeti Tanáccsal szemben megalakult a munkástanács, amely látszólag gyenge és jelentéktelen szerve volt a proletariátusnak, mert hivatalosan semmi hatásköre nem volt. Mégis az egyszerű emberek egyre inkább beleszólhattak a közügyek intézésébe. A munkástanács tevékenysége napról napra erősödött, jelentősége növekedett. Csakhamar kérdésessé vált, hogy a városházán vagy a várban, ahol a munkástanács székelt, parancsolnak. A munkástanács elkeseredett küzdelmet vívott a Nemzeti Tanáccsal. A küzdelem erővonala világosan jelezte, hogy maholnap a munkástanács kerekedik felül. Ez