A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)
ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára
278 ZÁDOR TIBOR jelezte a burzsoázia haldoklását. Elkövetkezett az az idő, amikor mindenki tudatában volt annak, hogy valójában a munkástanács kezében van a hatalom. Mozgósító szerepet játszottak a különböző harcterekről hazakerült katonák, kiknek jelentős része forradalmár volt. A legmélyebb átalakító hatást azonban a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének megalakítása idézte elő 1918. december eleje óta. Igen sokat nyert a pártszervezet azzal, hogy jó néhány pedagógust, különösen a tanítóképző intézet tanárait sikerült tagjaként megnyernie, akik azonos értelmi színvonalon, de szocialista eszmeiséggel tudták a helyi reakciós erőkkel vívott igen éles harcot a haladás javára eldönteni. Pedig a hercegi vár árnyékában élő reakciós, konzervatív értelmiség: a jogakadémiai, a teológiai, a gimnáziumi és tanítóképzős tanárok egy része, a közigazgatás megmaradt embereinek egy része, az egyházak papjai, a helyi kapitalisták, a kisebb birtokosok nagy, komoly erőt képviseltek. Az emberek lelkében, gondolkodásában végbemenő változások, átalakulások szépen nyomon követhetők a kétoldalon álló sajtóorgánumok termékeiből. A régi rendszer lapjai: a SÁROSPATAK és a SÁROSPATAKI HÍRLAP továbbra is az egyéni anyagi érdekeltségek védelmében szálltak síkra akkor is, ha néha egymással vívtak kisebb csatákat. A SÁROSPATAK egy fokkal közelebb állt a haladó erőkhöz, míg a SÁROSPATAKI HlRLAP egész szerkesztősége, valamint a közölt sajtótermékek nem az akkori embereket érdeklő, időszerű problémákkal foglalkoztak, hanem hosszú cikkeket közöltek középkori eseményekről. A társadalmi és gazdasági átalakulásért vívott harc legfőbb mozgatója a Szociáldemokrata Párt lapja, a NÉPAKARAT volt. Bátran szállt szembe a helyi feudalizmus hagyományait ápoló közvéleménnyel és sikerült azt döntő mértékben átformálnia. Ez igen nehéz harc volt, mert Sárospataknak sem nagyüzemi, de még kisüzemi munkássága sem volt számottevő. Az embereket felvilágosító munkában a sajtó mellett a pártszervezet alkalmazta azt a módszert is, hogy tagjai állandóan járták a járás községeit és ott előadásokat tartottak. Ugyancsak sikeres módszert jelentett helyben az ismeretterjesztő előadássorozatok megtartása. Ezek iránt a helyi lakosság részéről igen komoly igény mutatkozott. A tömegfelvilágosító munkának igen szép eredménye jelentkezett a Szo-