A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

276 ZÁDOR TIBOR nek fejlődésével. „Mintha a kéthetes budapesti távolléte évekkel érlelte volna

r magatartása higgadtabbá vált, forradalmi heve mérséklődött. Mindazonáltal még nagyon is hatása alatt állunk a tegnapi forradalmi Dérinek" [38]. És ma nyugodtan áll szemközt a közönséggel, amely hidegen mérlegelő kritikával hallgatja. Véres és nehéz problémákat tisztázott haj szál vékony, szenzitív átérzésben és még a bolsevizmuson túlmenő anarchizmust is érthetően magyarázta meg. Okfejtése minden kételyt eloszlató és maradandó képet vetített a közönség tudatába. Dérinek gyakran kellett támadásokat kivédenie. A Szociáldemokrata Párt egyes intézkedéseit a helyi reakciós erők dr. Búza Béla kormánybiztos előtt a bolsevizmus mázával igyekeztek befeketíteni. Ilyen ürüggyel hozták le a kormánybiztost Sátoraljaújhelyből Sárospatakra, aki erélyesen felelősségre vonta Dérit, mint a pártszervezet elnökét, a bolseviki irányú törekvéseiért. Déri hasonló eréllyel védelmezte a párt eddigi vonalvezetésének haladó, de a bolsevizmus féktelenségeitől távoleső mértékletességét. A kormánybiztos félreértéseinek alapjául a várhomoki állítólagos kommunizmus szolgált, Déri azonban a véletlenül odatévedt öt várhomoki bizalmiférfi tanúságtételével igazolta, hogy a várhomoki állapotok rendezettek, a termelés tekintetében semmi aggodalomra nincs ok. Az eltávolított várhomoki intéző helyett az uradalom szakavatott és feltétlenül megbízható személy kezében van [39]. A tavasz gyorsan közeledett, azonban az ígért földosztás késlekedése a tavaszi földmunkák megkezdését veszélyeztette és ez a késlekedés a földmunkások körében komoly nyugtalanságot okozott. A Szociáldemokrata Párt szükségesnek tartotta a földosztó bizottság haladéktalan kirendelését. Ennek következményeként meg is érkezett egy kéttagú földosztó bizottság Herz Jakab és Zimonyi mérnök vezetésével, amely a földigénylők lajstromozását mind Patakon, mind a járás községeiben elvégezte. A NÉPAKARAT kilátásba helyezte a kisbirtokok és házhelyek közeli kiosztását [40]. A földosztás tudatosítása, továbbá a lakosság körében végzett felvilágosító munka elérte azt az eredményt, hogy a pataki várban palotaforradalom robbant ki. A hercegi uradalom jószágigazgatója tulajdonképpen a hercegné volt, mellette a háború kitörése óta egy Prókay nevű férfi, a Tokaji Bortermelők Társaság helyi pincészetének igazgatója tevékenykedett. Prókay sohasem ment ki a gazdaságokba. Így történt, hogy a cselédségnek sem konvenciómérése, se vetőmagja, se takarmánya, se fája nem volt. Prókay elve az volt, hogy a munkásoknak, a cselédségnek semmit nem kell adni. Az októberi forradalom óta nem volt feje az uradalomnak. A hercegi család külföldön tartózkodott, a hercegi teljhatalmú megbízott, gróf Széchenyi György Budapesten lakott. A várban dolgozó cselédség járandóságának megjavítása céljából egy-egy holdat kért még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt. Prókay kettőt akart adni, de feles művelésre és tíz kilométer távolságra. Ennek kétszeresét megkaphatták bárkitől, és csak két km távolságra. Elkeseredésükben a cselédmunkások átmentek a Szociáldemokrata Párt helyiségébe és támogatást kértek. Az ügy azzal zárult le, hogy a cselédség megköszönte Prókay eddigi működését és azt kérte, hogy az ügyek vitelét Várszéli, a hercegné titkára vegye át, aki hivatalánál fogva gazdájuk is, s akiben megbíztak [41]. A helyi társadalomban a notabilitások közti személyeskedések érdekesen