A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 1918—19-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON £75 helyi társadalom néhány vezető személyiségéből alakult meg. Azzal, hogy nem szocialistákat is meghívtak az ismeretterjesztő bizottságba, azt akarták kifejezni, hogy a párt a tanulást minden ember jogának ismeri el és mindenki számára módot akartak nyújtani a tanulásra. A bizottság megállapodott abban, hogy egyelőre ismeretterjesztő előadásokat rendeznek. Ezek az előadások március 17-én kezdődtek meg a Koméniusz Mozgószínházban. Az előadások iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy sokan nem fértek be a mozihelyiségbe. Az első előadást Harsányi Gyula, vezető járásbíró tartotta meg, a választójogi néptörvényt ismertette. A világos, mindenki által érthető, élvezetes előadását nagy figyelemmel hallgatták a megjelentek. Utána két rövidfilmet vetítettek. Az egyik címe: Látogatás a washingtoni államnyomdában, mely szemléletesen ismertette meg a hallgatókat a nyomda- és könyvkötészet amerikai méretű technikájával. Ezt a filmet Rédei Jenő, tanítóképző intézeti tanár magyarázta. A másik film a „Gyöngyhalászatról és a gyöngykagyló feldolgozásáról" szólt, amelyet Tóth Mihály, a tanítóképző gyakorló iskolájának vezetője kísért szóbeli magyarázattal. Másnap hasonló érdeklődés mellett hangzott el a második előadás, amelyet Miskey István járásbíró tartott meg. A magánalkalmazottak jogviszonyait szabályozó rendeleteket elemezte és magyarázta. Az előadást követő film a márvány bányászatát és feldolgozását szemléltette, amelyet Karádi György főgimnáziumi tanító magyarázott szakszerű előadásban. A következő előadáson dr. Iczkovits Vilmos a földreformot ismertette. Utána Karádi György tartott vetítettképes előadást a földrengésről. Végül Tóth Mihály „Amíg a búzából kenyér lesz" címen tájékoztatást adott a fontos kenyérnövény termesztéséről és feldolgozásáról [37]. Az ismeretterjesztő bizottság első előadássorozatát fényes siker koronázta. Az a fegyelmezett rend és nagy érdeklődés, amit a nagy számban megjelenő hallgatóság tanúsított, fényes bizonyítéka volt annak, hogy a város dolgozó népe örömmel vesz részt az ismeretszerzésben, ha erre alkalmat nyújtanak. Nagy vonzóerőt gyakorolt annak a módszernek az alkalmazása, hogy az előadások után filmet vetítettek, ami akkoriban újdonságnak számított, főleg az egyszerű emberek részére, másrészt pedig a vetítettképes előadások vonzottak. A bizottság gondosan megválasztott, aktuális, az emberek fejlődését leginkább szolgáló előadások tartásával folytatta felvilágosító munkáját. Március 24-én dr. Búza László taglalta a Tanácsköztársaság fogalmát. Az újságkészítés komplikált munkájáról Nagy Lajos tartott előadást. A március—április hónapban megtartott előadások során Harsányi Gyula a Kormányzótanács rendeleteit magyarázta. Karádi György a gerinces állatokról, Rédei Jenő a mummi vízesésekről tartott előadást, Miskey az új rendeletek igazi jelentőségét tárta fel, dr. Gagyi Rezső a fogápolás higiéniai jelentőségéről beszélt, Déri Gyula —, akit Budapestre rendeltek fel, s a pedagógusok átképző tanfolyamán vett részt — meleg hangon számolt be március 21-ről és pesti benyomásairól. Tóth Mihály a tejfeldolgozás korszerű módjáról tájékoztatott, dr. Moskovits Ervin a testedzés szükségességét hangoztatta, egy későbbi előadásban Déri Gyula a proletárdiktatúra távlatát tisztázta. A NÉPAKARAT terjedelmes cikkben foglalkozik Déri Gyula egyéniségé18*