A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

2^4 ZADOR TIBOR testáns, a zsidó klerikalizmust egyaránt elítélte mint papi uralomra törekvő veszélyes társadalmi jelenséget. Beszédében a forradalmi társadalom minden időszerű kérdésére kitért, s párhuzamot vont az 1848. márciusi és az 1918. októberi forradalom között. Rohoska beszédének a hatása leírhatatlan volt. Sárospatakon még nem hangzott el ilyen nagy hatású beszéd. A hallgatóság egy része már a beszéd elején felállt ülőhelyéről, s állva hallgatta a hatalmas erejű szónoklatot. Az ünnepélyről beszámoló újságíró maga sem tudta eldönteni, hogy a méltatásnál melyik érdemesebb elsőbbségre: „maga a beszéd, mint retorikai mestermű, az emelkedő gondolatritmusok éles logikája, vagy pedig az a nagyszabású szónoki erő, amellyel az előadó olyan gyorsan belekvártélyozta magát a nagyszerű ovációkkal őt ünneplő közönség lelkébe. A meggyőződés nagyobb erejével, s a meggyőzés nagyobb hatásával alig képzelhető el szónoki beszéd [36/a]. Gondolatai újak voltak, s beszédének szerkezete is eltért a sablontól. Mindezek biztos összhangban fokozták az egész közönséget teljesen meghódító hatást. A szociáldemokrata sajtóorgánum mélységes tisztelettel fejezte ki elismerését a beszédért. A fellelkesült hallgatóság ki akarta adatni a beszéd szövegét, s ekkor kiderült, hogy már megjelent nyomtatásban. Percek alatt elkapkodták valamenynyi példányt, s napokig a legkeresettebb olvasmány ez volt Patakon. A Szociáldemokrata Párt is a nagy időkhöz méltó módon ünnepelt 16-án a főiskolai tápintézetben, az ünnepi beszédet Déri Gyula tartotta. A MUNKÁSKULTÚRA FEJLESZTÉSE A pataki szociáldemokrata pártszervezetnek megalakulása óta az volt az egyik fő törekvése, hogy oktassa, felvilágosítsa a tömegeket, mert nekik nem kell félniök a felvilágosodott, tisztán látó, józanul gondolkodó néptől. Nem az emberi butaságra akarták hatalmukat építeni, hanem a tudásra. Eleinte csak arra törekedtek, hogy a szocialista igazságokra tanítsák meg az embereket, de most már eljött az ideje annak, hogy rendszeres előadások keretében tanítsanak meg kivétel nélkül minden érdeklődőt, aki tanulni akar, azokra az ismeretekre, amelyekre mindenkinek szüksége van, ha boldogulni akar a földön. A pártvezetőség elhatározta, hogy háromosztályos munkásgimnáziumot indítanak. Minden osztálynak hetenként kétszer tartanak előadást az esti órákban, hogy napi munkája senkit se akadályozzon a tanulásban. Minden osztály anyaga más és más, a következő tantárgyakkal: I. osztály: írás, olvasás, számolás, fogalmazás, közérdekű ismeretek, II. osztály: számolás, földrajz, történelem, természetrajz; III. osztály: számolás, fizika, kémia, irodalom, egészségtan, társadalomtudomány. Sikerült elérniük, hogy a részvevőknek tandíjat nem kell fizetniök. A munkásgimnázium felállítása azonban egyelőre csak terv maradt, mert a tanítások rendjének megállapítására és állandó intézésére megalakult az Országos Ismeretterjesztő Bizottság Sárospataki Csoportja, amely a budapesti szervezettel állandó kapcsolatot tartott fenn. A helyi bizottság a pártvezetőség és a munkástanács képviselőin kívül az egyes szakszervezetek elnökeiből és a