A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 19I1.&—1'9-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON 273 férfiakat nehéz szociális harcaikban támogatni. Utána Déri elnök rövid beszédben kérte a hallgatóságot, hogy fontolja meg az előadó beszédének tanulságait és éljen politikai jogaival. A NÉPAKARAT cikkírója válaszol dr. Szabó Sándor cikkére, amelyet szocialista magatartásának bizonyítására írt. Megnyugtatja, hogy riportjával nem a Törkölyfőzde szétrobbantását célozta, bár ennek elérésére bőven vannak adatai. Erre az ügyre nem pocsékolnak több papirost. Űgyis felháborító luxus, hogy a megszigorított papírgazdálkodás idején „egy zilált viszonyú gyárigazgató üzelmeinek szépítgetésére magánlapot tartson fenn lekötelezett üzletfelei untatására" [33]. A NÉPAKARAT egy másik cikke vitázik dr. Szabó Sándornak a SÁROSPATAK február 16-i számában megjelent „Ellenforradalom Sárospatakon" c. cikkével. Figyelmezteti dr. Szabó Sándor főszerkesztőt, „volt elvtársat", hogy „ma már nem lehet" „régi szocialistának" „vallani magunkat és emellett a milliókat félredugó vállalatról azt állítani, hogy az nem kapitalisztikus alakulat" [34]. A Szociáldemokrata Párt vezetősége hozzájárult ahhoz, hogy a polgárőrség mint felesleges intézmény, szüntettessék meg. A fegyvereket a párt ellenőrzése mellett beszedik és a járásőrséghez szállítják. A hadügyminiszter és a katonatanács megbízásából Ákos Géza főhadnagy és Wilhelm Géza szakaszvezető Sárospatakon az őrségek szociális összetételét vizsgálták meg. A kiküldöttek a pataki őrségek szervezetébe betekintést nyertek és jelentést tettek, aminek következtében Balázs őrnagy, a megyei őrség parancsnoka utasítást kapott, hogy a járásőrség eddigi parancsnokát mozdítsa el és helyettük Szabó Jánost és melléje beosztva Pásztor Zoltánt nevezze ki. A kinevezések megtörténtek, s az új parancsnok a járásőrséget szocialista szellemben újjászervezte [35]. Március 2-án igen kiváló szociáldemokrata szónok, Nyisztor György, a Földmunkások és Kisgazdák Szövetségének titkára hosszabb beszédet mondott Patakon. Az ebédidőn jóval túlnyúló beszédet minden hallgató fáradhatatlan türelemmel hallgatta végig. Beszéde mélyreható volt. Bölcs szavai sok kételyt és ellenséges indulatot oszlattak el, és a szocializmust oly egyedül üdvözítő, tündöklő fényben mutatta meg, amire kevés szónok képes. Utána Déri Gyula felháborodással kikelt egyes áskálódó és alattomban robbantó személyek ellen, akik a szociáldemokratákkal egy célért küzdő és azonos érdekű kisgazdák körében ellenük izgatnak [36]. A haladó eszmék propagálása március 15-én fényes győzelmet aratott Sárospatakon, különösen a főiskolai hallgatók, s az értelmiség körében. A sárospataki főiskola ünnepélyén Rohoska József, akadémiai tanár tartotta az ünnepi beszédet. Szerinte a forradalom célja az, hogy ember legyen az ember nemcsak önmagával, hanem minden embertársával szemben is. Az ilyen ember csak dolgozó ember lehet —, aki független, mert nincs „kenyéradó gazdája", hanem akinek önmaga munkája ad kenyeret, s aki mellett a munkavezető mint munkás áll, s nem mint „felettes hatalom". Beszélt a nacionalizmusról, melyet csak az internacionalizmussal megegyező, s amellett haladó azon alakjában ismer el, ahogyan az a berni kongresszuson nyilvánult meg, ahol a „hazátlan bitangoknak" kikiáltott szocialisták védelmezték meg a magyar hazát. Beszélt a klerikalizmusról, amelynek minden ágazatát, a katolikus, a pro18