A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 1918—19-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON 267 veti fel a kérdést —, hogy a szociális és demokrata eszméktől alapjában az ízig-vérig művelt osztály, a szellemi munkások osztálya, távolt tartja magát a Szociáldemokrata Párttól?" [22]. Abban igaza volt Hódossynak, hogy a helyi értelmiség sok tagja szociális és demokrata eszméktől áthatott személy volt, azonban ez nem azonos azzal, hogy ismerték is a szociáldemokrata tanokat. Ettől függetlenül az értelmiség egyre több tagja tette magáévá ezeket a tanokat és lépett be a Szociáldemokrata Pártba, sőt később Hódossy maga is belépett. A SÁROSPATAKI HÍRLAP január 25-i száma azért is nevezetes, mert ebben a számban jelent meg „G"-nek és dr. Kiss Sándornak, a Nemzeti Tanács elnökének a tollából a kommunizmus ismertetése. ,,G" végigtekint a történelemkönyvekben tárgyalt ilyen kísérletek során. Dr. Kiss pedig főleg azt fejtegeti, hogy az egyenlő részesedés esetén az embereknek egyenlő tehetséggel, főleg lelki tulajdonságokkal kell rendelkezniük, ami sohasem fog bekövetkezni. Sajnos, ezek az ismertetések nem a tudományos szocializmus tanításainak ismeretében készültek, s még a tájékoztatás jellegének sem feleltek meg. A helyi társadalom tagjaiban a kommunizmussal szemben álló közvélemény kialakítását célozták inkább, mintsem a kommunizmus lényegét megismerni akaró érdeklődés felkeltését. A közérdek elsődlegességét csak addig ismerték el, amíg társadalmi rétegük érdekeit nem sértette, éppen ezért nem tudtak a sárospataki szegényparasztság gondolkodásmódjára hatni. A társadalmi polarizáció folyamata tovább tartott. Megint csak a SÁROSPATAKI HÍRLAP az az orgánum, amelyik helyet ad a társadalmi egység megbontására irányuló törekvéseknek és a lap ismerteti a Keresztényszocialista Néppárt programját [23]. Február másodikán népgyűlést tartottak, amelyen a Szociáldemokrata Párt nevében Kenderes Pál, budapesti küldött beszélt, hangoztatta a polgárság és a szocialista párt krisztusi szeretettel való együtthaladásának szükségességét. Utána Déri Gyula szólalt fel. Tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy a tápintézeti helyiségben keresztényszocialisták akarnak gyűlést tartani a vallásoktatás érdekében, ezért „felhívja pártját, hogy ezt revolverekkel akadályozzák meg, ő is ott akar elesni" [24]. Ebben az időben Déri Gyula cikksorozatai, beszédei tanúsága szerint Sárospatak legképzettebb szocialistája volt. Saját magát bolseviknek mondotta. Szívvel-lélekkel kiáll a szocializmus győzelméért, bár néha apolitikus kijelentéseket is tett, amivel nem segítette a párt céljainak megvalósulását és az emberekben bizonyos megdöbbenést váltott ki. Viszont éppen ezekben a napokban jelent meg a SÁROSPATAK-ban egy „Nyilatkozat", amely minden kétséget kizáró módon azt tanúsítja, hegy Déri Gyula tanár már az 1918-as forradalmi események kirobbanása előtt megismertette a tanítóképző intézet tanulóival a szocializmus tanításait. A Nyilatkozat aláírói: Czimbolinetz Jenő nyíregyházi, Mató József balsai, Molnár László rohodi, Szvitelszky Alajos nagybereznai tanítók és Tomcsik József tanárjelölt voltak. A nyilatkozattevők felháborodással értesültek azokról a támadásokról, amelyeket a sárospataki ósdi gondolkodású személyek indítottak Déri Gyula tanár ellen. Mint a tanítóképző volt tanulói és Déri Gyula tanítványai hálás kötelességüknek tartják annak kijelentését, hogy a pataki tanítóképzőben a képzés szintje magas, a kor igényeinek megfelelő nívón áll, amit legjobban az