A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

268 ZÁDOR TIBOR az eredmény bizonyít, amit ők tanítói hivatásuk gyakorlása közben elértek, valamint az a siker is, ami közéleti szereplésüket, munkálkodásukat koronázza. Ebben az eredményben oroszlánrésze volt Déri Gyulának, aki ilyen személyiségekké formálta őket, s aki nemcsak az oktatás módszereire tanította őket, hanem öntudatos, gerinces, haladó gondolkodású nevelő személyiségeket is formált belőlük. Déri volt az a tanáruk, aki „éles előrelátásával megmutatta nekünk azt a politikai irányt is, amely az emberiség, s így édes hazánk boldogságát is méhében hordja, s amely a diadalmas forradalom napján győzedelmeskedett is, a szociáldemokráciát" [25]. Ami a vallást illeti, azt Déri mindenkor magánügynek tekintette, sohasem tett előttük istentagadó nyilatkozatot, jóllehet, kötelességszerűen megmutatta azt az újabb világnézeti távlatot, amelyet a modern tudományok ebben a kérdésben elfoglalnak. Déri bölcs tanításait igazolta az élet. A nyilatkozat aláírói tudatában vannak annak, hogy Déri Gyula tanárról alkotott fenti nézetüket volt tanítványai valamennyien osztják. Náluk alaposabban kevesen ismerhették Dérit, hiszen évekig voltak együtt. Déri büszkén olvashatta ezt a nyilatkozatot, hiszen egy pedagógust nagyobb öröm aligha érhet annál, hogy volt tanítványai elismerik oktató-nevelő munkájának helyes voltát, sőt a válságos politikai körülmények közt kiállnak mellette. Megállapíthatjuk, hogy Déri az intézetben végzett munkájában meszsze túlment a tanterv előírásain, amikor új eszmékkel, a szocializmus tanaival ismertette meg tanítványait, amelyeket a korábbi rendszer urai kárhoztattak és hirdetőit üldözték. Különben Déri is kijelentette egyik beszédében, hogy neki is sok üldözésben volt része, és sokan „bolseviki"-nek gúnyolták. A nyilatkozat megjelenésével kapcsolatban még az volt feltűnő, hogy azt az a dr. Szabó Sándor közölte lapjában, akit a Szociáldemokrata Párt röviddel azelőtt kizárt tagjai sorából, mert — mint a Törkölyfőzde igazgatója —, igen embertelenül bánt a munkásokkal. A szocializmus problémája egyre több embert foglalkoztatott, sőt bekapcsolódott az ellentábor egyik vezetője is. Szén József rk. hitoktató a SÁROSPATAKI HÍRLAP-ban hasábos cikkben fejtegeti, hogy a szocializmus a közjó megvalósítására törekszik, úgy gondolja, hogy „a szocialisták ellenségeinek legalább a fele a szocialista eszmék harcosává szegődnék, ha a szocializmus megmaradna tisztán gazdasági rendszernek és nem csapna át a vallás területére" [26]. Szén cikke végén a szociáldemokratákhoz kérdést intéz: „A szocializmus tényleg gazdasági rendszer-e, s ha igen, miért lép át a lelki élet terére is ?" A szerkesztő még megjegyzi, hogy a hitoktató cikket írt a kommunizmusról, amelyet közölni fognak. Sárospatakon azzal az érdekes helyzettel találkozunk, hogy az ellenzéki sajtóban sokat cikkeznek a szocializmusról és a kommunizmusról. Természetesen az érdeküknek megfelelő szemszögből világítják meg az elveket. A társadalom felvilágosítása Sárospatakon elérte azt a fokot, hogy a kizsákmányolt emberek érdekeik védelmére sztrájkba léptek. A Törkölyfőző Gyárban a munkások azelőtt két csoportban dolgoztak napi 10 órában napi 15 koronáért. Február elején a gyár munkásai sztrájkba léptek, 8 órai munkaidőt és 20 korona napszámot kértek, továbbá azt, hogy a gyár vezetői csak .szervezett munkásokat alkalmazzanak. A vezetőség a munkások kívánságait