A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

266 ZÁDOR TIBOR kációs vonalait módosították, felvetette azt a gondolatot, hogy Sárospatakot is megszállják a csehszlovák csapatok. A hozzájuk küldött újhelyi parlamentereknek azt felelték, hogy ez idő szerint a határ Legénye és Kozma közt van. Windischgraetz hercegasszony kérésére a magyar közoktatásügyi miniszter egy bizottságot küldött Sárospatakra, hogy a műbeccsel bíró tárgyakat, szőnyegeket, képeket, régi fegyvereket csomagolják be és szállítsák el Budapestre, a Nemzeti Múzeum raktárába. így hatvankét láda értéket szállítottak el [19]. A csehszlovák csapatok közeledésének hírére január 11-i ülésén a Nemzeti Tanács is foglalkozott ezzel az üggyel, és szóba került a csőcselék esetleges fosztogatásának megelőzése céljából az élelmiszerkészlet kiosztása. A munkástanács népjóléti bizottsága a rejtett készletek felkutatására kért felhatalmazást, amit a Tanács nem adott meg, hanem a főszolgabíróhoz utasították a bizottságot a felhatalmazás megadása ügyében. A petróleum elosztását családonként kell megszabni. A Nemzeti Tanács az ínségmunkák megkezdését sürgette a közmunkáknál. A csehszlovák intervenció következtében az eperjesi Evang. Lyceum Jogakadémiája és Tanítóképző Intézete részére Miskolc biztosított otthont. A csehszlovák intervenciós csapatok újabb előrenyomulása során felvetődött a sárospataki Jogakadémiának ugyancsak Miskolcra történő áttelepítése is. Sárospatak közönségét 1918. december eleje óta 1919 tavaszáig élénken foglalkoztatta a Jogakadémia Miskolcra való áthelyezésének a kérdése, illetve az Eperjesről Miskolcra menekült Evangélikus Jogakadémiával való fúziójának lehetősége. A püspök és a tanári kar emellett a terv mellett volt, de az egyházkerület vezetőségének Sárospatakon levő tagjai élénken ellenezték ennek megvalósítását. A helyi szociáldemokrata szervezet az új év elején is tovább folytatta a helyi társadalom meggyőzését célzó tevékenységét. Január 19-én a városháza előtti téren népgyűlést tartottak, amelyen Róth Ignác, Szabó János és Déri Gyula beszéltek a hallgatósághoz. „A hallgatóság komoly gondolkodású része megütközéssel hallgatta Déri Gyula elnöknek a magántulajdon igen laza tiszteletéről szóló fejtegetését" [20]. Természetes, hogy a komoly gondolkodású hallgatóságon a vagyonos embereket értette a SÁROSPATAKI HÍRLAP szerkesztősége. A népgyűlés után a párt tagjai a belváros utcáin dalolva, tüntető felvonulást rendeztek. A helyi tekintélyeknek sehogysem tetszett a szocializmus tanainak térhódítása. Hódossy Béla tanítóképző intézeti igazgató, a SÁROSPATAKI HÍRLAP négytagú szerkesztő bizottságának egyike „Szocializmus Sárospatakon" címen cikket írt a lapba. Megállapítja, hogy a szocializmus ama túlzó árnyalatának, amelyet a Szociáldemokrata Párt működésével itt helyben felszínre hozott, Sárospatakon nincs talaja. A forradalom lezajlása után Sárospatakon a nyugalom helyreállott, a lakosság boldog belenyugvással fogadta a köztársasági államformát, majd idejött Sátoraljaújhelyből két személy, s december 2-án megalapították a Szociáldemokrata Pártot és azóta „nyilvános szereplésekben, egyes szónokok át nem gondolt beszédeikkel, mások könnyelmű kijelentéseikkel elkedvetlenítették a helyi társadalom nagyobb részét" [21]. Majd megállapítja, hogy ennek a magatartásnak a következménye az a „törpe minoritás", ami jelenleg a Szociáldemokrata Pártra jellemző. „Nem feltűnő jelenség-e —